Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

Családjuk, rokoni kapcsolataik Az 1586-ban elhunyt Zöld Benedekről tudjuk, hogy feleségét Borbála asszonynak hívták: vagyonának nagyobb részét az ő szabad rendelkezésére bízta, így nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a testáláskor élő gyermeke nem volt. Rokonként Simon nevű öccse gyermekeit említi, akiknek egyik szőlőjét hagyta. Varasdi Horuat Mátyás 1649-ben egyértelműen fogalmaz: "... nem leuen ... it énnekem seminemű Atyámfia sem pedigh rokonságom, es sem felesegem sem pedigh Gyerekem...". De nem utal másutt élő rokonára sem. Hasonlóképpen egyedülálló ember lehetett Kapoly Balázs is: feleségéről ésgyermekeiről ő sem tesz említést, rokont is csak egyet nevez meg, Uargha Mátyást, akit öccsének mond, emellett utal egy Horvátországban élő atyafiára, de annak megnevezése nélkül. Családjáról Horualh Mihályné Ilona asszony sem beszél, viszont hagy nyolcadfél forintot Horuath Mihálynak és feleségének, "az ű kedgyelmek hozam valló jó Gazdagságért", mivel három évig náluk lakott: ők akár a testáló fia és menye is lehettek - de semmilyen megjegyzése ezzel kapcsolatban nincs! Vagyis négy nyúli testálónk közül kettőnek egyáltalán nincs sem egyenesági örököse, sem házastársa; egynek csak házastársa van; míg a negyediknek talán egy házas fia, de ebben sem lehetünk biztosak. Erre azért tartjuk fontosnak felhívni a figyelmet, mert azt a Győrött is tapasztalt jelenséget mutatják, hogy a testamentumok készítői között a törvényes örökös nélküliek meglehetősen magas arányt képviselnek. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van Werbőczy törvénykönyvének azon rendelkezésével, mely szerint az örökös nélkül elhalt jobbágyok javai végrendelet hiányában földesurukra szállnak vissza; a végrendelkező jobbágy viszont szerzett javainak feléről szabadon rendelkezhet - így az egyedülállók és a gyermektelenek "erősebben voltak motiválva" testamentum készítésére. Vagyoni helyzetük Sajnálatosan keveset tudunk meg forrásainkból testálóink vagyonáról. Zöld Benedek mint arra már a dűlőnevek kapcsán utaltunk - három szőlőről is rendelkezik: egyiknek sem említi azonban sem nagyságát, sem értékét! A három közül kettőnek nem szól származásáról sem: a "Pyrkallo" nevűről elmondja, hogy azt Bodo Mihálytól vette, de az árát nem közli. Szőlői mellett csupán 18 akó boráról tudunk - más vagyontárgy nem fordul elő tes53 * tamentumaban! Varasdi Horuat Matyas egyetlen vagyontárgya kis szőlője, melyet saját maga kezdett "epiteni" a veszprémi püspök úr földjén: ezt hagyja szállásadójának, Burian Benedeknének, kihangsúlyozva, hogy e szőlőn kívül "nekem nem leuen semmi nemű marhám es semi egeb értekem"; ennek fejében viszont köteles a megadományozott a testálót tisztességesen eltemettetni, valamint adósságait kifizteni. E rendelésekből úgy tűnik, hogy Varasdi Horuat Mátyás - hasonlóan Zöld Benedekhez - nem rendelkezett készpénzzel! Erre azért hívnánk fel a figyelmet, mert Kapoly Balázs viszont 1667-ben csak készpénzről és kintlevőségeiről rendelkezik: öccsének 110 tallért, a földesuraknak egy forintot, a nyúli templomra pedig - amint azt már említettük - négy tallért hagy; emellett megemlékezik még Káptalan Nyúlon lakozó Horuath Mihálynéról is, akinek "jo daykalkodásáért" 20 tallért, valamint Horvátországban lakó atyafiáról, akinek behajtható kintlevő253