Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

Családjuk, rokoni kapcsolataik Az 1586-ban elhunyt Zöld Benedekről tudjuk, hogy feleségét Borbála asszonynak hív­ták: vagyonának nagyobb részét az ő szabad rendelkezésére bízta, így nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a testáláskor élő gyermeke nem volt. Rokonként Simon nevű öccse gyer­mekeit említi, akiknek egyik szőlőjét hagyta. Varasdi Horuat Mátyás 1649-ben egyér­telműen fogalmaz: "... nem leuen ... it énnekem seminemű Atyámfia sem pedigh rokonságom, es sem felesegem sem pedigh Gyerekem...". De nem utal másutt élő rokonára sem. Hasonlóképpen egyedülálló ember lehetett Kapoly Balázs is: feleségéről ésgyer­mekeiről ő sem tesz említést, rokont is csak egyet nevez meg, Uargha Mátyást, akit öccsé­nek mond, emellett utal egy Horvátországban élő atyafiára, de annak megnevezése nél­kül. Családjáról Horualh Mihályné Ilona asszony sem beszél, viszont hagy nyolcadfél forintot Horuath Mihálynak és feleségének, "az ű kedgyelmek hozam valló jó Gazdagsá­gért", mivel három évig náluk lakott: ők akár a testáló fia és menye is lehettek - de semmi­lyen megjegyzése ezzel kapcsolatban nincs! Vagyis négy nyúli testálónk közül kettőnek egyáltalán nincs sem egyenesági örököse, sem házastársa; egynek csak házastársa van; míg a negyediknek talán egy házas fia, de ebben sem lehetünk biztosak. Erre azért tartjuk fon­tosnak felhívni a figyelmet, mert azt a Győrött is tapasztalt jelenséget mutatják, hogy a testamentumok készítői között a törvényes örökös nélküliek meglehetősen magas arányt képviselnek. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van Werbőczy törvénykönyvének azon rendelkezésével, mely szerint az örökös nélkül elhalt jobbágyok javai végrendelet hiányá­ban földesurukra szállnak vissza; a végrendelkező jobbágy viszont szerzett javainak feléről szabadon rendelkezhet - így az egyedülállók és a gyermektelenek "erősebben voltak moti­válva" testamentum készítésére. Vagyoni helyzetük Sajnálatosan keveset tudunk meg forrásainkból testálóink vagyonáról. Zöld Benedek ­mint arra már a dűlőnevek kapcsán utaltunk - három szőlőről is rendelkezik: egyiknek sem említi azonban sem nagyságát, sem értékét! A három közül kettőnek nem szól származá­sáról sem: a "Pyrkallo" nevűről elmondja, hogy azt Bodo Mihálytól vette, de az árát nem közli. Szőlői mellett csupán 18 akó boráról tudunk - más vagyontárgy nem fordul elő tes­53 * tamentumaban! Varasdi Horuat Matyas egyetlen vagyontárgya kis szőlője, melyet saját maga kezdett "epiteni" a veszprémi püspök úr földjén: ezt hagyja szállásadójának, Burian Benedeknének, kihangsúlyozva, hogy e szőlőn kívül "nekem nem leuen semmi nemű mar­hám es semi egeb értekem"; ennek fejében viszont köteles a megadományozott a testálót tisztességesen eltemettetni, valamint adósságait kifizteni. E rendelésekből úgy tűnik, hogy Varasdi Horuat Mátyás - hasonlóan Zöld Benedekhez - nem rendelkezett kész­pénzzel! Erre azért hívnánk fel a figyelmet, mert Kapoly Balázs viszont 1667-ben csak készpénzről és kintlevőségeiről rendelkezik: öccsének 110 tallért, a földesuraknak egy fo­rintot, a nyúli templomra pedig - amint azt már említettük - négy tallért hagy; emellett megemlékezik még Káptalan Nyúlon lakozó Horuath Mihálynéról is, akinek "jo daykalko­dásáért" 20 tallért, valamint Horvátországban lakó atyafiáról, akinek behajtható kintlevő­253

Next

/
Oldalképek
Tartalom