Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

- Kapoly Balázs utolsó rendelésénél hét, Horváth Mihályné testálásánál öt férfi van jelen: vagyis a tanúk száma kb. megfelel a szokásosnak és az előírtaknak; - Varasdi Horuat Mátyás végrendelete mindössze három személy előtt készült: közöt­tük van viszont a község bírája és licenciátusa - vagyis a tanúk kis számát személyük jelentősége ellensúlyozhatta; - míg a Zöld Benedek utolsó rendelését 1586-ban tollba mondó hat személy között két nő is van: ezt azért kell külön is hangsúlyoznunk, mert Tárkány Szűcs Ernő még a XVIII. századot vizsgálva is érdekességként említi, hogy olyan korban, amikor a nőket mellőz­25 ték a közéleti szereplésben, nő is lehetett végrendeleti tanú. Tény viszont, hogy sem Győrött, sem a környező községekben nem számított vizsgált korszakunkban rendkí­vüli ritkaságnak a nő végrendeleti tanúként Zöld Benedek esetében pedig a helyzet sürgőssé válása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy két női tanúra is "rászorultak", hiszen írástudó hívására, a rendelkezés írásba foglalására sem volt lehetőség! Mit tudunk meg a faluról ? A XVII. századi falusi végrendeletek nagy értéke, hogy tanúnévsoraikból a falu veze­tőinek egy részét név szerint is megismerhetjük, egy olyan korszakban, melyben más for­rásból róluk alig maradt fenn adat. Bár nyúli forrásaink ezirányú adatai meglehetősen szegényesek, érdemes azért számbavenni ezen elszórt adalékainkat is! Plébánosok Amint a bevezetőben már utaltunk rá, a XVTI. századi Nyúlról több időpontból is van adatunk arra, hogy felszentelt pap hiányában licenciátus végezte a hívek lelki gondozá­27 -í sát. így nem meglepő, hogy négy forrásunk közül mindössze egy tesz említést plébános­ról: Horuat Mihályné Ilona asszony hagy 1676-ban "az Nyuly Páternek" három forintot, azonban - sajnálatos módon - nem nevezi meg, így pusztán a tényt tudjuk, hogy ekkor volt a falunak plébánosa. Licenciátus Ugyancsak egyetlen adatunk van licenciátus működésére is, őt viszont már név szerint is ismerjük: Varasdi Horuat Mátyás 1649-ben kelt utolsó rendelésének egyik tanúja Berkes 29 Máté nyúli licenciátus volt. Bíró Ábrahám Imre említi, hogy egy 1642-ben kelt sérelmi jegyzőkönyvből ismerjük mind­három község bírájának nevét: eszerint Nagy-Nyúlon Buzgó Miklós, Káptalan-Nyúlon 30 Tott György, Kis-Nyúlon pedig Szántó Péter viselte ekkor e tisztséget. Más ilyen jellegű adatunk az eddig publikált munkákból nem ismeretes. Ezért örülhetünk annak, hogy a négy Káptalan-Nyúlon kelt végrendelet közül három megemlíti a község akkori bíráját is: 1649. január 20-án Nagy Péter, 1676. január 21-én Német Márton káptalan-nyúli bíró tanúsko­dik a testálásnál, míg Kapoly Balázs betegágyánál a bíró ugyan nincs jelen, de megemlítik, hogy a testamentum "Káptalan Nyúlon Nagy Mihály Bírósagában" készült 1667. június 28-án. 31 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom