Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

IV. A törvényhozás A törvényhozói hatalmat az ORSZÁGGYŰLÉS gyakorolja, mely két házból áll: "A kö­vetek, vagy képviselők (háza), akik az általános szavazati jog alapján választatnak a válasz­tási törvény alapján". A másik: A szenátorok háza, a megyei közgyűlések által küldött 2-2 személy. Mindkét ház tagjai "VISSZAHÍVHATÓK küldőik által", melynek módját külön törvény szabályozza. A képviselőket küldőik "nem terhelhetik parancsaikkal, vagy utasításaikkal". A megyék sem adhatnak "parancsoló utasítást" a szenátorok részére, ám az alkotmány kifejezetten "óhajtja", hogy a megyék "az országos közügyek felett határozzanak, s ebbéli végzéseiket tudassák szenátoraikkal." "A szenátorok soha sem támaszkodhatnak a küldőik határozatára... csupán hazafias kötelességi érzületüktől követhetni szabad és független meggyőződésüket, és nem lehet megengedve nékik magukat feloldani személyes felelősségük terhe alól a haza irányában..." A szenátorok visszahívásában Kossuth szilárd és következetes álláspontot foglalt el: "...én határozott ellene vagyok ama képtelen ujabbkori elméletnek, mely szerint a már egyszer megválasztott képviselőt egész az uj választás idejéig ... elmozditni ne lehessen, mert ekkor a követ nem küldői küldött, hanem uralgó". A visszahívás "természetes biztositéka a küldőknek", s csak akkor következhet be, ha a szenátor elveszítette küldőik bizalmát. Ezért nem árt, "ha a szenátorok is ügyelnek a megye véleményére, nehogy elveszítsék kül­dőik bizalmát." E fejezetben is kitért Kossuth a korszerű közigazgatási jogosíványokkal ellátott me­gyék általa olyannyira féltett jogaira, azért "mindenekfelett ajánlja" a nemzetnek, mint "legfőbb kincsét és szemevilágát, úgy őrizze a megyék azon jogát, miszerint az országos ügyek mindég nyilván tárgyaltassanak." Érezve Kossuth a hazai fogadtatás esetleges el­lentmondásait, még egyszer hitet tett a megyék mellett a demokrata izzóan sugárzó szava­ival: "A megyei élet létrésze a közvéleménynek , tűzhelye a hazafiságnak, iskolája a státuszférfivá leendőnek, EGY ÉRINTKEZÉSI VÉG A HAZA ÉS A POLGÁROK KÖZT, avagy bő életadó forrása és hatalmas VÉDFALA a SZABADSÁGNAK, melyet semmi a világon ki nem pótolhatna". Az alkotmányterv a megyék feladatai és a szenátorok jogi és morális kötelezettségei után kitért a "népképviselők visszahivhatására" is. A visszahívás politikai morális indí­téka mindkét esetben (szenátorok és népképviselők) a bizalom elvesztése. Ennek jogi-for­mai procedúrája a szenátorok esetében azzal indul, hogy "speciális közgyűlést" (FRK), "külön tanácskozmányt" (KF) kell összehívni, amelyen nyílt szavazással "igen! vagy nem! felszólítással" állást kell foglalni a megyegyűlés tagjainak. Ha a többség a visszahívásra igent mond, nyomban ki kell írni az újabb választásokat. A népképviselőknél egy "köztiszt­viselőt" (választási biztost-TL.) kell küldeni a választókörzetbe, aki regisztrálja, hogy a "be­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom