Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében
86 Uo. 87 PFL úsz. ir. 1803.1. es. sz. n. Tényő, 1803. ápr. 16. 88 PFL Acta Recentiora f asc. 80.-p. Tényó, 1815. május 19. 89 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1502/1816. 90 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1272/1826., 2102/1844., 101/1845. 91 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1605/1837., 160/1838. Hasonló tartalmú egyedi kérés a tényői Bejczy Jánosé, aki az adófizetés kötelezettségét elismerve annak leszállításáért könyörgött, (uo. Gyvm. ky. jkv. 346/1838. 92 GyL Gyvm. kgy. jkv. 123211843. A tényői jobbágytelken élő nemesek a termesztményi adókat folyamatosan megadták. Vö.: uo. Gyvm. kgy. jkv. 1683/1847. A paraszti közösség és a jobbágytelken élő nemesek konfliktuslehetőségét magában hordja az a kérelem is, mely az egységes rend alapján Tényőn 1821 -ben a közlegelő használatának szabályozását kérte. Ekkor a falu egész helyes jobbágyai kifogásolták, a fél és negyed telkeseknek 4-6 ökre pusztítja a közlegelőt. Az érintettek részarányon felüli állataikat saját gazdaságukra ártalmasnak tartják, így a vagyonhoz mért állattartás szabályozását kérik mind "osztályos társaikkal", mind a jobbágytelken ülő nemesekkel szemben. E tény ismételten aláhúzza a paraszti közösségen belüli vagyoni rétegek belső konfliktusainak meglétét is. PFL úsz. ir. 50/1821. 93 PFLúsz.ir.77/1821.,uo. 1838. II.cs.sz.n.,Vének, l836.okt.28 . 94 GyL Gyvm. tvsz. ir. 205. cs. no. 40.1829. mára 26. 95 PFLúsz.ir. 1811,No. 5. 96 PFL úsz. ir. 55/1816. Szentmárton, 1816. szeptember 17. 97 Török Julianna 1814. június 1 jei folyamodványában hangsúlyozta, ő nemcsak Tényőn rendelkezik birtokkal, hanem Pátkán is szőlői vannak, s az említett szigorú feltétellel ősi vagyonát is kénytelen áruba bocsátani, mellyel örököseit mindenképpen megkárosítja. A leendő férj, Baranyai Péter, 1814. június 10-i levelében a birtokrajutó összes földesúri és megyei terhet felvállalta. PFL Acta Recentiora fasc. 80-o.-1814. 98 PFL Acta Recentiora fasc. 80-x, Tényó, 1819. szept. 9., 26. 99 Mindennek úriszék elé kerülésében nagy szerepe volt a vetélytársnak, Kolin Lázár korábbi árendásnak. E tény is jelzi ezen heterogén közösség látens és feltörő feszültségeinek rövidtávú gazdasági, egyéni érdekektől meghatározott voltát. 100 Pl. a börcsi nemesek folyamodásaira: GyL Gyvm. kgy. jkv. 995/1839., 1599/1839., a nem nemes gazdák kérvénye a jobbágytelken élő nemesek nagyobbmérvű közteherviselésére: uo. Gyvm, kgy. jkv. 2091 /1844. A közöldek, közjövedelmek közös használatából fakadó problémára Vámosról: uo. Gyvm. kgy. jkv. 542/1847., 930/1847. a nagybaráti "paraszt telket bíró nemesek" a katonatartásra kivetett adót sérelmezik: uo. Gyvm. kgy. jkv. 1294/1838., 2341/1838., Jakus János és Nagy János Rétiben lakó nemesek az adózási kötelezettséget elismerték, de a községi bírák kivetését tartották túlzónak, hisz azt kérték, őket személyesen is hívják meg az összeírásra, s ott bemondásuk alapján a megye szabja ki adójukat, uo. Gyvm. kgy. jkv. 1266/1841. A Szalay-féle kispéci úrbéri telek adó alóli felszabadításáért tett kérelmezésekkel, s vizsgálatokkal is találkozhatunk, pl. uo. Gvm. kgy.jkv. 769/1R41.73/1842., 104/1845. A törvény a jobbágytelken élő nemesek termesztményi adózásánál egyenlőre a korábbi helyi szokásokat meghagyta. Ennek értelmében az 1838. november 8-i közgyűlésre egy, a főszolgabírákból, esküdtekből, s Hollósy János ügyvédből álló bizottság az eddigi gyakorlatról jelentését beadta; ami a termesztményi adó alóli kihagyás mellett foglal(hatott) állást. Noszlopy Pál katonai biztos 1842. évi előterjesztésében e szokás további tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet, amikor jelezte; a vármegyében állomásozó katonaság fél századdal nőtt, 194
