Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

32 PFL Úriszéki iratok (ûsz. r.) 1800.2. es. No. 124. E fentieket támogatva ugyancsak 1800-ban a kulcsodi elöljárók: a két kisnemes, Nagy Péter bíró és Páll István törvénybíró a község nevében a szentmártoni úriszéknél azt kérelmezik, hogy a már többször folyamodó kulcsodi jobbágytelken élő kisnemesek - özv. Tóth Péterné Nagy Miklós, Veress Ferenc, Keszeg Miklós - maguk, illetve a közjaváért adókedvezményben részesüljenek. Érveik: a nemrég bevezetett 4 fl-os bérleti díj eltörlésében az egész nemesi közösség reménykedik, ugyanis ezzel telkeik a zsellérekéivel egyezők lesznek, s más, "úriszék igazgatása alatt" álló községek nemeseinél sem ismeretes ez a bérleti díj, illetve az alól felszabadíttattak. Szavuknak nyomatékot adva öntudatosan írják, szükség esetén ügyükben a Helytartótanácshoz is folyamodnak, (uo. Kulcsod, 1800. nov. 26.) 33 GyL IVA. I.g. Győr vármegye nemesi közgyűlésének árvaügyi iratai (Orphanalia) - a továbbiakban: orphanalia-8.d.No. 117. 34 GyL orphanalia No. 259. 35 Nemes Lajos: A Batthyányak nagyszarvai uradalmának 1844. évi inventáriuma és értékbecslése = Archívum. Supplemcntum ad honorem Béla Kovács dedicatum. Fgcr, 1993.186-187.p. A nagyszarvai uradalomhoz tartozó Radványban egy 1833. évi sommás megállapítás szerint nincsenek kurializált telkek. GyL IVA. l.d. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Országgyűlési iratok 8. cs. No. 68., Pozsony, 1833. jan. 5. 36 Az uradalmak területén lévő. bérletbe kiadott kuriális telkeken lakó nemesek sorsa gyakran egybemosódott a jobbágytelken élőkével; részben a földesúr "gondatlansága" miatt a lelek bekerülhetett a vármegyei adóösszeírásba, részben a nemesi telek birtokosa urbariális szánlót, vagy rétet is szerezhetett, használhatott. Az ezzel kapcsolatos problémákra bőséges községsoros adatokat ad: GyL IVA. l.d. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai, Országgyűlési iratok 5-6., 8. cs. Az itl élő nemesek vagyoni viszonyai a jobbágytelken élőkkel megegyezők. Az uradalmi községek területén lévő nemesi telkeket olykor nem nemes személyek is bérelték, miként e lelkek közölt is találhatók pusztatelkek. Fz utóbbit példázza a csornai premontrei rend gyarmati dominiumához tartozó Szőgye esete. Olt 1832-ben egy elhagyott, pusztuló félben lévő, egykor nemesi kezelésű pusztatelket írtak le, melyen három derékból álló, szoba-konyha-islálló tagolású, rossz állapotú ház állott. A bclsótclekhez - a többi jobbágyhelyhez hasonlóan - káposzláskcrl tartozóit. Az összeírás "curialis uradalmi szabadfundus"-ként szól e telekről. Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára X11.2. a Csornai Premontrei Konvent Magánlevéltára, Gazdasági Levéltár V. csom.ug Szőgye, No. 23. 37 GyL orphanalia 8. d. No. 119. 38 GyL orphanalia No. 268. 39 A mezővárosról: Dominkovits Péter: Szcnlmárlon mezóváros (Győr vm.) társadalma, önkormányzata 18021848 =In: A Dunántúl településtörténete IX. Város-mezőváros-városiasodás. Szerk. Solymosi László, Somfai Balázs, Veszprém, 1992.151-160.p. 40 PFL tiszt. ir. 1837/7. 41 PFL tiszt. ir. 1836/109. 42 A kérdésről további szakirodalommal: Dominkovits Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében =In: Kisalföld népi építészete. Szerk.:Cseri Miklós, Perger Gyula, Szentendre Győr, 1993.283-297.p. 43 Hardy György 1835. jón. 13-i 11 pontos végrendeletében kegyes hagyományként lelke üdvéért Tényőn misékre 10 vft-ot, a harangkötélre 5 vft-ot hagyott. Anna leányának - és vejének, Molnár Istvánnak - már eddig is adott 208 ft-ot, ehhez még a tényői hegy felső dűlőjében termése nélkül 1/2 tábla szőlőt rendelt. Ugyan ezen összeget - tán a kiházasításkor - már Erzsébet lányának is megadta s a fél tábla szőlőt az ón. "Iváni szőlőből" rendelte neki. Hardy István Teréz (Trézsi ) lányának szintén 208 vf t-nyi összeget s 1/2 táblát az ón. "Iváni 190