Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

a közzétett adatok rövid áttekintése, jelezve, a pontos válaszadás csak további kutatásokkal érhető el. így az összeírás készítésekor Radvanyban 1 7/36 úrbéres telekről, 10 5/36 curiális telekről mint haszonbérbe kiadottakról szóltak. (Telkenként 52 ft-ért és 24 kaszás napszámért.) 15,5 inscriptionális telek zálogban van, melyeket 1833-tól 19 290 ft-ért 32 évre újra zálogoltak. A közzéadott összeírás a zálogbirtokos(ok)ról nem szól. Cseppet sem kizárható több helyi kisnemes zálog, vagy méginkább alzálog birtoklása sem, de erre, mint Nyarad esetében is, csak a későbbi analitikus kutatások adhatnak pontos választ. Nyaradon 1 1/4 curiális telket szerződés alapján 66 ft készpénzért és 30 kaszás napszámért bérelnek, s a község telekállományában lévő 11 3/4 inscriptionális teleket 1833-tól 21 032 35 fr-ért 32 évre elzálogosították. A szomszédos kistájon, Szigetközben - bár a nemesség globális száma kisebb - az elmondottakhoz az elmondottakhoz hasonló viszonyokat találunk. A szentpáli nemes Beké István a Viczay-Héderváry rárói uradalom kurialis telkét bérelte, ahhoz urbariális külsőségeket is használt. 1804-ben e sövénnyel körbevett nemesi jogállású bérelt beltelken egy szoba-konyha-kamra-2 istálló- 1 szekérszín tagolású ház állt, melyhez 17 pm-ős - szintén bérelt - búzaverem tartozott. A szoba falát képek, cserépedények díszítették, bútorzata egyszerű volt; egy asztal padokkal, 2 karszék, 1 láda és 1 kis pad. Az épületeggyüttest 134 ft 50 kr-ra becsülték. A teljes vagyon értéke 695 ft 18 kr-ra ment, melyet csak 36 ft 7 kr-os 37 adósság terhelt. A Szabadin élő kisnemes, Burján Mihály, egy 1/4 telket bérelt gr. Viczay Ferenctől, melyhez 25 pm szántó és 6 kaszás rét tartozott. 1834-ben 166ft-ra becsült háza egy szobából, egy megosztott, fél konyhából, s az ezekhez csatlakozó két istállóból állt. Sövényből font disznóólját 3 ft-ra, tyúkólját 2 ft-ra taksálták. A telken álló téglakút 1/3-a 38 illette meg. A becslés alapján összvagyona 528 ft 52 kr volt. A bencés rend uradalmának középpontjában, a megye településszerkezetébe inkább nagyobb faluként besorolható Szentmárton mezővárosban is - amint a korábbi táblázatból már esi család lakott uradalom biztosította telken. A mezővárosban növekvő számmal megjelenő nemesség vagyonszerkezetének jelentős részét a szőlőbirlokok alkották. A táj jövedelmező termelési ágát jól felmérve - mint a Sokoróalja más községeiben - emelkedő számú hegybetelepedésükkel találkozhatunk. (Itt azt sem szabad elfeledni, hogy a nemesség számának jelentős növekedése mögött - 1809-ben 5 család, 1845-ben 40 választásra 39 f , jogosult személy - az uradalmi adminisztrációval is számolni kell !) A szentmartoni szőlőhegyben élő, ott két tábla szőlőt bíró - az egyiken háza, pincéje is állt, s szilváskertje is volt - írástudatlan Nemes János vagyonát 1836-ban Sváb Mátytás hegybíró, Hegedűs Pál törvénybíró 745 vft 34 vkr-ra becsülte. A házas tábla szőlőt még 1835-ben fiára testálta, s Juli leánya kiházasítására 20 ft-ot szánt. A jobbágytelken élő nemesség vagyoni differenciáltságát kiválóan bemutatja két tényői példa. A tényői jobbágyok által magukhoz hasonlóan csak jobbágynak titulált Vörös János inkább a zsellérekével azonos vagyonát 1835. decemberében írták össze. Három "derékból álló", szoba-konyha-szin tagolású házát a mellett£§pló körtefával 165 ft-ra taksálták. 1 almafa és szinte szimbolikusan 11 szilvafa jelentette belső telkének további értékét. Egy 172