Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében
szavazzanak. Végül is e kérdésben az országgyűlés a két tábla közötti többszöri üzenetváltást is hozó viták során az eddigi gyakorlat megőrzését elfogadta, de a rendek az adókivetés reformálásához az adóalap új összeírását elrendelő 1 827:VÏÏ. tc-ben az úrbéri helyeken élő nemesek jobágysággal együtt történő összeírását határozták el. A későbbiekben az 1832. december 17-re, Pozsonyba összehívott országgyűlés előkészületei közepette összeállított követutasítás 18. pontja érintette e kérdést. Ez ugyanis a főrendi tábla által olyannyira védett majorizált pusztatelkek adóztatását mondta ki oly 12 módon, hogy annak mértéket ajobbágytelken ülő nemesekével megegyezőnek kívánta. A liberális nemesek az úrbéri telken élő nemesek adóztatását az országgyűlés alsó táblai vitáin az úrbéri kérdés átfogó rendezéséhez csatoltan tárgyalták, így az a jobbágy tulajdonszerzése, a jobbágytelek szabad adásvétele kapcsán sokszor volt heves viták tárgya. A megyei politizáló elit a diéta 1833. évi tavaszi és őszi kerületi és országos üléseinek heves vitái kapcsán - követei, a másodalispán Szabó Péter és baracskai Szűts Antal kérésére - e kérdésben magukat követekezetesen korábbi álláspontjukhoz tartva többször is véleményt nyilvánítottak, pótutasítást tettek. Nem támogatták Bereg megye október 8-án, Szabolcs 13 október 9-én, az 174 1 : VIII. tc-re hivatkozva adómentesség pártolását kérd átiratát. Az előbbi megkeresésre adott udvarias hangvitelű, de határozott válaszban leszögezték; a szegényebb sorsú nemesek pártolását Győr megye rendjei is kívánatosnak tartják, "de mivel az egész közönségnek fennmaradása mindenkor a cél", ez pedig az úrbéres telkiállomány csökkenésével veszélybe kerülne. A jobbágytelek szabad adásvételének elfogadásával nemes személy is bármikor könnyen egzisztencia fenntartó helyként megszerezheti azt, ezért nem pártolhatják az így előálló adómentességet. Ha valaki paraszt telket szerez, az ezzel kapcsolatos terheket is viselnie kell, mondják ki a közjóra hivatkozva. Az országgyűlésről visszatért követek beszámoltatására a június 6-i közgyűlésen került sor. A liberális nemesség leglényegesebb törekvésének, az örökváltságnak elbukását hozó diéta törvényeiről szóló beszámolóban Szabó Péter és Szűts Antal a jobbágytelkeket használó nemesség adóztatásáról is említést tett. Az "úrbéri 1 tv. 6. paragrafusának kiegészítésében" (sic!) a következők mondattak ki: miként a jobbágy mind belső, mind külső "fundusától" és azoknak haszonvételeitől úgy a hadi, mint a házipénztárba adóköteles, úgy az urbariális telket használó nemesek is országosan mindezen terhekkel tartoznak, de őket az egyéb közterhektől, a katonai beszállásoltatástól, a hadfogadás elősegítésének költségeitől felmentik, jóllehet a katonatartáshoz hozzá kell járulniuk. Területi elhelyezkedés Győr megye nemessége a II. József-kori első magyarországi népszámlálás szerint feltűnően magas számarányú, a lakosság 5,2 %-a volt. A reformkorra ez az arány a leíró statisztika klasszikusa, Fényes Elek adatai alapján közel duplájára növekedett ! Már az 1800. évi insurrekcionális összeírás is - nem Győr városában, hanem a megye településein élőket tekintve - rámutatotl[ ai]ra, hogy a különböző jogi kategóriákba sorolt, s azoknak legtöbb161
