Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

JEGYZETEK In: Ars Hungarica 1994. XXII. évf. 1 .sz. 101 -11 O-ig jegyzeteiben 1-5 ismerteti az addig megjelent publikációkat. A Storno hagyatékot 1984-ben Storno Gábor halála (1981) után vásárolta meg a Mûv. Min. és Sopron városa. A hagyaték a Soproni Múzeumba került, és 1984. január elsejétől kezdődött el leltározása, feldolgozása. E kisebb vidéki múzeum tárgyainak mennyiségét meghaladó hagyatékot előbb Gabrieli Gabriella régész kolleganőmmel, majd Nemes András művészettörténésszel végeztük. Természetesen először a kiállításként működtetett lakás tárgyait vettük számba, és azután került sor a vázlatkönyvek, és a könyvtár, valamint a tervrajzok rendszerezésére. E munka jelenleg is folyamatban van. Itt is felhívnám a kutatók figyelmét arra, hogy a több köbméternyi rajzanyag a Storno család három generációjának elvégzett munkáihoz tartozó felmérési és kiviteli tervrajzait tartalmazza, java része már kutatható állapotban topográf ikusan rendszerezve található. A historizmus kutatás sok területén kínál bőven buzgó forrásokat, 1850-1938 között. Storno Ferenc kiadatlan naplójegyzeteiben olvashatunk erről. id. Storno Ferenc többször elkezdte visszaemlékezéseit megírni. Több mint száz oldalra rúg az az életrajzi feljegyzés, amely forrásunk volt. Ebben leírja származását, családját, Sopronba érkezését. Az életrajzi emlékek mellett külön fejezetekben közli a munkáiról való visszaemlékezéseit is sok értékes adattal. Az 1870-es években tervezte egy családi krónika megírását, a hosszabb összefüggő visszaemlékezések ehhez készültek. A Storno család megőrizte - sőt mutatózta id. és if j. Storno Ferenc és Storno Kálmán vázlatkönyveit. Id Storno Ferenc vázlatkönyvei 1838-tól találhatók a gyűjteményben. E vázlatkönyvekből végigkövethetjük legényvándorlásainak és későbbi útjainak helyszíneit. Értékes forrásunk számos középkori, vagy egyéb ma már elpusztult, átalakított hazai emlékek szempontjából is, a helyszínen készített rajzok, akvarellek, felmérések miatt. 1850-58 között találjuk azokat a gondosan megmunkált rajzokkal teli vázlatkönyveit, amelyekben saját kompozíciókat, jeleneteket festett, s amelyekről tudjuk azt is, hogy pártfogóinak bemutatott. 164 vázlatkönyvet őrzünk, ebből 78 id. S.F., 67 if j. S.F., a többi Storno Kálmán vázlatkönyve. A könyvek S.84.83.1 S.84.250.1 számon szerepelnek. Sopronban nem akart megtelepedni. Ideérkezésekor azonnal munkát kapott J.Hartner kéményseprőnél, aki betegséggel és adóssággal küzdve nagyon megörült a szorgalmas Stornonak. A mester hamarosan meg is halt, adósságokkal teli kéményseprő műhelyt és özvegyet 2 gyerekkel hagyott hátra. Langthaler Zsuzsannát 1848. június 18-án vette feleségül id. Storno Ferenc. Eduard de Linage dragonyos tiszt 1848-ig állomásozott Bánfalván. Stornot nagyrabecsülte, ő ismertette meg Steinlein grófnéval és Auersperg hercegnével, és Friedrich Amerling festőművésszel is. Linage 1853. április 18-án kell levelében értesíti erről Stornot. A levél a Storno levéltár 3/4-es dobozában van. Fordítása publikálva, Soproni Szemle 1993.4. számában. Amerlinggel való levelezését a Soproni Szemlében publikáltuk vö. Askercz Éva: Friedrich Amerling festőművész id. Storno Ferenchez írott levelei (1853-1862 között) Soproni Szemle 47. évf. 4.sz. 308-318-ig. 1993. Storno kiadatlan életrajzi feljegyzései XIII. fejezet. Az erről szóló 1857. ápr. 30-án kelt levél kiállítva a Storno gyűjteményben. Vö. Amerling Stornohoz írott leveleit közlő publikációval. S.Sz. 1993.4. sz. A gráf eneggi kastély építéstörténetéhez és Breunner működéséhez lásd: Das Zeitalter Kaiser Joseph (von der Revolution zur Gründerzeit) Kiáll, katalógus 1984. Grafennegg II. kötet. 119