Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

Hogy a tervek megvalósultak-e azt nem tudjuk, a kastély építéstörténetéről olvasott újabb irodalomban nem találtunk említést a színházról, annak használatáról. De ha az em­ber a grafeneggi épületbelsőkre gondol, a tulajdonos ízlésére, akkor azt hihetné, hogy ott olyan színműveket adhattak elő, melyek bizonyára historizáltak. A színpadképek minde­nesetre nem tükröznek egy határozott világot, általánosságokat mutatnak inkább. A gráf eneggbe készített és megőrzött tervek közül a napóra az, melynek kompozícióját Storno másutt is felhasználta. Nevezetesen a hazatérés a vadászatról témát a Lipót főher­cegnek készült asztaldísz kompozíciójához. A grafeneggi tartózkodás a megbízások mellett meghozta számára Leopold Ernst, Da­vid Hollenbach, Josef Cesar és Friedrich Schönthaler és Schönfeld ismertségét is, akikkel később együtt dolgozott. Ernst amikor a Stephans dóm építőmestere lett, rajzolóként al­kalmazta Stornót, akivel építészeti részleteket rajzoltatott, de aki tárgyak tervezésével is megbízta őt. Josef Cesarral évekig együtt dolgozott, levelezésükből kiderül, hogy Storno számos művéhez készített terveket, Schönfeld egyik szobra, egy Storno rajza után készített "Angyali üdvözlet" dombormű -Storno hálószobájában ma is látható, de későbbi res­taurálási megbízásánál is felbukkan e szobrászok neve. Hollenbachhal való együttműködé­sét pedig már ismertettük. Ismeretlen helyre készített tárgytervek E meglehetősen heterogén csoportba azokat a megrendelő nevéhez egyenlőre nem köt­hető terveket soroltuk, melyek nagyrésze a 60-as évek elejéről való, azzal a megjegyzéssel, hogy róluk még kiderülhet, kinek készültek, ha a hagyaték feldolgozásában előbbre jutunk. 1862 és 63-ból számos olyan lapunk van, főleg bútortervek, amelyek olyan rendezettek, hogy feltételezhetjük, publikációra szánta őket. Az könnyen lehetséges, hogy a Gewerbe Kunstblatt tervezett, de meg nem jelenő évfolyamába szánta. 1862-ben még levelezett a Gewerbe Kunstblatt szerkesztőivel, s az egyik levélben azt olvastuk, hogy fölkérik tárgyak tervezésére, azzal a kikötéssel, hogy legyenek közöttük reneszánsz stílusúak is. E ké­résnek megfelelni látszanak a lapok. Az egyiken reneszánsz támlásszék és asztal, a másikon egy fölépítménnyel gazdagított íróasztal szerepel. Egy következő lapon karosszék, sofa, ülőke, zsámoly, valamint falipolcok tervei vannak. (37. kép) Ezen említetteken kívül van hat olyan lapunk, melyeken karosszékek, asztalok tervei szerepelnek egyenként. E terveket megfigyelve két jellegzetes csoportot különíthetünk el. Az egyik, a többféle berendezést, az íróasztalt, polcokat, karosszékeket tartalmazó ter­vekből áll. Ezek furcsa módon ügyetlenebbek Storno korábbi, gótizáló bútorterveinél. Ma­guk a bútorok olyanok, mintha divatlapok, asztalosmintakönyvek másolatai lennének ­melyet aztán Storno saját díszítményekkel látott el, főleg gyümölcs és növényi ornamen­tikával. A bútortervek másik csoportja olyan rajzokból áll, amelyek másolatai és kiegészí­tései olyan 17. századi asztaloknak, székeknek, amelyeket Storno láthatott, vagy birtokolt. A tulajdonában levő 17. századi négyzetes, de kikerekíthető diófa asztalt lerajzolta, tartó­114

Next

/
Oldalképek
Tartalom