Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Dominkovits Péter: A Neuhold család tóközi birtoklásáról

Mint az előzőekből is kitűnik, Neuhold Sándor Ernst fia jelentős összegekkel terhelt uradalomrész birtokosa lett. De öt év alatt maga is édesanyjával, gr. Dőry Máriával - rész­ben az apai adósságok törlesztésére - jelentős összegeket vett fel. Kettejük hitelviszonyait a következő táblázat szemlélteti. 6.sz. táblázat Neuhold Ernst és anyja, gr. Dőry Mária hitelviszonyai 1835-1839 idő felvett összeg visszafizetett összeg vft pft arany vft 1835 2 700 1836 3 000 6 000 - 2 700 1837 ­1838 1 080 - 100 1839 - 1 500 6 780 7 500 100 2 700 A hitelezők kielégítésére 1840-ben, a birtok eladása után került sor. A legnagyobb ösz­szeget, 6000 pft-ot, gr. Zichy Károly adta, s utána következett Balogh József vármegyei orvos 100 aranyból álló kölcsönével. A kisebb pénzösszegeket kölcsönzők nevei már ismer­tek az apa és a nagybácsi pénzügyleteinek felvázolása után. Tóth Mihály fehértói plébános, Gyapay Pál téti közbirtokos mellett a Kelcz alapítványtól kaptak rövid lejáratú 6 %-os ka­39 matra kiadott kölcsönöket. Már a pályaíveknél is kitűnt, a hitelviszonyok bemutatásánál más aspektusból is hang­súlyt kapott, hogy a Bécsben is otthonosan mozgó, kiterjedt főúri kapcsolatokkal rendel­kező Neuhold János fiai a vármegyei táblabíró világban rekedtek, attól házasodásaikkal, életvitelükkel különültek el. Történetük a fényes hivatali pályája érdemeként nemesített polgárcsalád nemességhez történő asszimilációját s ezen út kudarcát mutatja. Adósságál­lományuk nem volt egyedüli a Győr megyei középbirtokosok között, de a hitelezők köre jelez egy kapcsolatrendszert, illetve egy hagyomanyosabb hitelforrás-struktúrát mutat, szemben az 1830-1840-es évek mezőgazdasági árutermelésbe bekapcsolódott, kereskedő nemesekével. Ezt példázza és érzékletesebbé teszi az 1821 -1828 között al-, 1828-1836 kö­zött főszolgabíróként tevékenykedett, s a sikertelen alispáni pályázás után a gazdálkodásba visszavonult Sáry (Kajdóczy) Károly esete. Hitelfelvételei, üzletei nagyságrendjüket te­kintve a győri nagykereskedőkéhez hasonlóak. (Pl. Kauders Ábrahám körmendi zsidó ke­reskedővel 50 000 pft fejében 600 q gyapjú leszállítására szerződött.) Az extenzív birkatartást folytató, de jövedelmeit kocsmaárendálással, szeszfőzésscl és kereskedelem­mel is gyarapító bőnyi közbirtokos, Sáry Károly 1820-1841 között 187 304 pft 78 arany 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom