Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Horváth József: Adalékok a XVII–XVIII. századi temetkezési szokásaink kutatásához

A halott lábbelije Az átnézett anyagban mindössze két adatot találtunk arra, hogy mit adtak a halott lá­bára. "Vagion négy ingem és lábra ualom, egyk part raitam temessek..." - írja az 1645-ben 12 testáló újvárosi csizmadialegény, Hrusich Miklós. A másik adatunk jó száz évvel későb­bi és a témánk szempontjából legjobban használható forrásunkból származik: 1753-ban végrendelkezett az újvárosi Csizmazia István özvegye, Fekete Marinka asszony, akinek utolsó rendeléséhez az örökösök pontos elszámolást készítettek a haláleset és a temetés 13 körül felmerült költségekről. Ezen mellékletből tudjuk, hogy a halott lábára papucsot tettek. A koporsó Egyetlen esetben van közelebbi adatunk arról, hogy a megbízott tutor koporsót készít­tetett. 1649-ben végrendelkezik Nyúlon a győri káptalan jobbágyaként Varasdi Horuat Mátyás, aki szállásadóját, Burian Benedeknét bízza meg tisztességes eltemetésével. Buri­anné a temetés után a költségekről elszámolást készíttet, melyből többek között megtud­juk, hogy koporsó deszkára 70 pénzt, koporsó szegre 12 pénzt költött, gyolcsra 75 pénzt, egy süvegért 35 pénzt adott, míg a halott alá egy lepedőt is terített, mely egy forintjába került. 14 A koporsó letakarása Egyetlen adatot találtunk arra is, hogy a koporsót bársonnyal takarták le: 1651-ben említi valaki, hogy ha egyéb rendelkezései mellett a pénzéből kitelik, adjanak a győri szíj­gyártó céhnek "egi koporsóra ualo barsonira ualo pénzt". Virrasztás A XVII. századból nincs adatunk arra, hogy a testáló a halála után felette való virrasz­tásról rendelkezne. A XVIII. századból már van néhány adatunk erre is. így pl. az 1759-ben testáló újvárosi Odor György 2 forintot hagy a mesternek a "késérésiért" és az éjszakai "verasztasaért". Nagyon értékes e szempontból a fentebb már említett 1753. évi újvá­rosi elszámolás: ebből tudjuk, hogy a Fekete Marinka asszony feletti virrasztásban részt­vevő diákoknak sajtra és kenyérre 1 ft 5 pénzt, tehénhúsra és disznóhúsra 1 ft 20 pénzt, 17 sörre 5 pénzt, pálinkára pedig 20 pénzt költöttek. Ez egyértelműen mutatja, hogy a vir­rasztásban résztvevőket étellel és itallal is megkínálták. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom