Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Gecsényi Lajos: Gazdálkodás és társadalmi mobilitás a „győri pusztán” a XVII. században

György győri katona mondotta Félegyházán viselt hivataláról: "...mondott neky Kuthassy János, hogy neky adna Ispansagull, viselné gondgyatt, es élné s kaszálná az füwett, ha penigh valakit massât rayta találna, fogna megh rayta es bwntetne megh. Ez testis gondul vette es birta maid két esztendeigh, kazalta az füwett es elte. Egykor talált hatt eokrew embert rayta, ky kaszait es az eökreit be hozta Kuthassy János kezeben, az oztan fwzetesert atta vizha az eökreökett az embernek." (1631) A pusztaispán közeli analógiája Tóközben a "hanyispán", azaz a Hanság ispánja, akit egy 1656-os ügyből ismerünk, de talán ide kapcsolódnak a vármegye közgyűlése által rendelt mezőispánok is, 1611-ből. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a XVTI. században Győrtől keletre a DunaTisza közi pusztabérletekhez hasonló viszonyokkal találkozunk. A döntő különbség a két terület között a pusztai gazdálkodás, a pusztabérlet tartósságában rejlett. Míg a Duna-Tisza közén a puszták a háborús viszonyok elhúzódásával, a népességi viszonyok következtében évszázados távlatban fennmaradtak, addig a győri pusztán szorosan kötődtek a hódoltsági határvidék állapotokhoz. A települések egy része a nyugalmasabb, békésebb korszakokban gyorsan újjátelepült s csak ritkán fordult elő - főként a Rákóczi szabadságharc hadi eseményei nyomán -, hogy tartósan elhagyottan maradt. A XVIII. század vége felé e helyeken gazdálkodási, birtok-igazgatási központok alakultak ki (Mindszent, Szolgagyőr, Rétalap). A győri pusztán uralkodó bérleti, gazdálkodási viszonyokat látva mindenesetre csak megszorítással fogadhatjuk el a holland Blaeu féle világatlasznak a tíz kötetes Magyarország történet által idézett 1662-es kommentárját: "Ami föld Győr és Esztergom között 70 elterül a török állandó portyázása miatt pusztán hever." Gecsényi Lajos JEGYZETEK 1. 1620: GyMSmL:GyKHL Okmánytár No. 28.755 1696: uo. Lad. 10. f asc. 30. No. 1426 2. Gecsényi 1979 3. Csánki 1897,53 p.Lengyel 1944 adataival összevetve. 4. GyMSmL: GyKHL Okmánytár Lad. 27. f asc. S No. 917. 5. Borovszky 1905,337 p. A győri főkapitány Rupprecht von Eggenberg 1605-ben csak a Szentmárton és Győr közötti, minden bizonnyal a dombok alján húzódó, települések visszatelepítését javasolta a Haditanácsnak, mivel a többi falu nem volna védhető a török ellen. ÖStA Kriegsarchiv Wien, Hofkriegstratsakten Exp. 1605 März 27. 6. Majlát 1943; Búza 1980 [1]; Búza 1980 [2] 7. Gecsényi 1984; Gecsényi 1991 8. Horváth 1992; a győri végrendeletek alapján kitűnő tájékoztatást ad a város és a környező vidék kapcsolatára, benne a városi lakosok falusi állattartására is. A katonaság takarmánygyűjtésére több adat is van a végváriak beadványaiban, most csupán egyet idéznék a győri, pápai, veszprémi és más végbeliek 1606. évi leveléből az 87