Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Gecsényi Lajos: Gazdálkodás és társadalmi mobilitás a „győri pusztán” a XVII. században

GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS A "GYŐRI PUSZTÁN "A XVII. SZÁZADBAN A "puszta" földrajzi (néprajzi) szociográfiai fogalma és gondolata többnyire mélyen a Nagy Magyar Alföld tágas térségeihez kötődik, ahol a korábbi évszázadoknak megfelelően megmaradt a távoli települések laza hálózatának karéjában fekvő lakatlan terület, még ha napjainkban tanyákkal megtűzdelten is. A Dunántúlon a puszta, mint nagyobb összefüggő területet - és nem településformát - jelölő megnevezés manapság idegenül hangzik, holott történetiségében egyáltalán nem ismeretlen. Olyannyira nem, hogy a Duna és a Bakony nyúlványai között Győrtől kelet felé húzódó síkságon (1696: "a győri pusztán") Győrszentmárton [Pannonhalma] székhellyel 1950-ig létezett közigazgatási egység a XVII. századtól a "pusztai járás" (processus déserta) nevet viselte. Az elnevezés hátterében felületes vizsgálódással is a történeti fejlődés által létrehozott valóságos helyzetet fedezhetjük fel. A Mohács utáni Magyarország 1686-ig tartó történetében a Dunántúl észak-nyugati területe legalább három alkalommal szolgált a török szultáni sereg (1529,1594,1683) és legalább négy ízben a Habsburg császári sereg főerőinek (1542, 1566, 1598-1600, 1686) felvonulási színhelyéül. A kezdő és záró időpontok között természetesen a Székesfehérvár-Palota (Veszprém) Pápa-Győr-Komárom által határolt vidék még számos kisebb-nagyobb sereget látott és egyben a hódoltság egyik legkiszolgáltatottabb peremterületének számított. A nagy tömegeket mozgató hadvonulások (a szárnyakon és az előőrsökben vonuló fékezhetetlen segédcsapatokkal) eszköz- és élelemigényükkel, romboló dühükkel szabályosan felperzselték az útjukba eső településeket. Ez történt mindenekelőtt 1529-ben az első Bécs elleni török hadjárat idején. Győr négy esztendős török megszállása ugyanakkor a védett helyre menekült falusi lakosság visszatérési reményeit és esélyeit csökkentette jelentősen. Ez volt az a korszak, amikor a visszatelepülési folyamat is csak hosszú évek múltával, az 1600-as évtized végén indult meg ismét. Az 1529-es török hadjárat pusztításainak pontos mérlege a mai napig nem készült el, annál kevésbé, mert a XVI. század kezdetének települési viszonyait sem ismerjük igazán pontosan. Csánki Dezső művének Győr megyei adatait tekintve mindenesetre az állapít78