Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Barsi Ernő: A Szigetköz népzenéje

Vilmosné (1906) ugyancsak Győrújfaluban 1965-ben erre a dallamra énekelte a Fehér liliomszál kezdetű játékdalt (Daloló Szigetköz 115.sz.). Érdemes még összevetni az egyházasfalui (Sopron megye) regölés ének nélküli, csupán szöveges beköszöntőjét (Daloló Rábaköz II. 166.sz.) a hédervári Betlehemes beköszöntőjével. ( Daloló Szigetköz 206.O.) Egyházasf aluban így köszöntek be a regösök: Jó estét kívánok ! Megjött Szent István Bodros szakállával. Megsült a kismalac, Érezzük a szagát, Hozzák ki a regösöknek A hátulsó combját ! Az angyal Héderváron a háziak engedélyének megadása után így kezdi mondókáját: Adjon Isten disznótoros jóestét ! Ha még nincs vendégük, Én már itt vagyok. Érzem a szagot, Sütik a malacot, Bárcsak nekem adnák A legjobb falatot ! E felsorolt példák nem lehetnek véletlen egyezések. Szigetközben is élt valaha a regölés. A szokás utolsó maradványa volt a véneki változat. Aztán feledésbe merült, s a töredéket őrizte meg a fülhúzogatós gyermekjáték. Sajátosak Szigetközben a karácsonyi énekek. Itt a karácsonyi köszöntést mendikálás nak nevezik. A gyermekek mendikáló énekei az ütempáros szerkezetű gyermekjáték-dalokkal mutatnak rokonságot. Ám nemcsak a gyerekek jártak valaha karácsony villáján énekszóval köszönteni, hanem a felnőttek is. Énekeik közül idézzük most az 1900-ban született Lőrinczi Sándor karácsonyi köszöntőjét, melyet 1971-ben jegyeztem le Ásványra rón. ( ld. 4. kottamelléklet ) A lakodalom szokásai közül ki kell emelnünk a gyertyástáncot ! (Ezt az 1901-ben született Nagy Jánostól jegyeztem le Dunaremetén 1971-ben. Vö.:Daloló Szigetköz 181. sz.) ( ld. 5. kottamelléklet ) Ezt a dallamot a vő/íny (vőfély) énekli úgy, hogy ujjai közé két szál gyertyát vesz, s azokat meggyújtja. Egyik a vőlegény, másik a menyasszony jelképe. Aztán a dalra táncolni kezd, de vigyáznia kell, hogy a gyertyák ki ne aludjanak, mert az rosszat jelent. Azt tartották, ha az új pár valamelyikének ilyenkor kialszik a gyertyája, az hamarosan meghal. Nem is gondoljuk, mikor gyermekeink az Eg a gyertya, ég, el ne aludjék kezdetű énekes játékot játsszák, tulajdonképpen ennek a már feledésbe merült szokásnak a töredékét ismételgetik. 398