Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Nagy Ilona: Korcsoport találkozó

A családi születésnapi ünnepség hétvégére szervezett összejövetel, tág keretek között, oldalági rokonok bevonásával. Tíz, tizenöt meghívott, ünnepi ételek. Az alsóőri példák jól mutatják, hogy a lakodalmi ételek bevonulása az étrendbe szimbolikus lakodalommá teszi az eseményt: ez az ünnep az egykor esetleg szegényes hozományt, nászajándékot van hi­vatva pótolni. A státusszimbólumok leltárában ott is a díszítő funkciójú tárgyak vezetnek, őszinte örömöt okozva a megajándékozottnak még akkor is, ha később eredeti csomago­lásban a szekrények mélyén raktározódnak is el. Az ünnepek számát és az ajándék mennyiségét, ezzel együtt a majdan visszaadandó kölcsönt növelni is lehet, ha a barátok, ismerősök, jó szomszédok részére újabb vendégsé­get hív egybe az ünnepelt. Értékük szerint számon tartják az ajándékokat, éppen úgy, mint a lakodalmakkor. Az ajándékozó és az ajándékozott ízlése, igénye azonos: sajátos ízlést tükröző kívánság figyelembevételével mindössze egyetlen esetben találkoztam. Ezzel ki is merülhetne az ötvenedik születésnap körüli szervezkedés, ha sajátos módon nem merült volna fel mindkét helyen a helybéli kortársakkal való ünnepi együttlét igénye. A lokális identitástudat különös szerepet játszik mindkét falu esetében. Nagyfödémes a nagy többségben magyarok lakta Mátyusföld egyik faluja, lakóinak vagyonosabb részét az 1947-es lakosságcsere keretében Magyarországra telepítették, helyükre Magyarországról szlovákokat telepítettek. A két háború között a faluhoz tartozó uradalomba cseh, morva és szlovák telepeseket hoztak. 1971-ben a falu lakosságának 82%-a még mindig magyar volt. Alsóőr magyar nyelvsziget Burgenlandban, szűk környezetében csupán két másik ma­gyar falu található, amelyektől azonban nyelvjárásában és vallásában különbözik. Alsóő­rinek lenni tehát azt jelenti, hogy magyarnak lenni. Mindkét helyen meghívják az összes helyi lakost - nemzetiségre való tekintet nélkül ­aki ötvenedik születésnapját a falu polgáraként élte meg, és azokat is, akiket ötven évvel azelőtt anyakönyveztek a faluban, de azóta elkerültek onnan. Nagyfödémesen a hetvenes évek óta az ötvenesek korosztályában, egyre fogyó számban ugyan, de folyamatosan jelen vannak a fiatal korukban, ill. gyermekként Magyarországra telepített egykori játszótársak, iskolatársak, akik közül többeknek nem maradt rokona sem a faluban, akihez más alkalommal látogatóba mehetne. A szülőföldről érkezett meghívás érzelmi hatását rendszeresen újramesélték az érintettek, feltehetően ez a történet állandó része marad a személyes élményelbeszélés repertoárjuknak. A helyben lakók mostani élet­formája - ingázás - nem ad lehetőséget a rendszeres találkozásra. Az egymástól távolabb lakók sokszor évekig nem látják egymást. A találkozás tehát mindenkinek élmény. A kér­dés, hogyan zajlik le az ünnep, miként képzelik el és valósítják meg az örömteli együttlétet. Mivel a forgatókönyv kialakításában a helyi hatóságok is részt vesznek, van hivatalos része is, amely az állami ünnepek protokolljából kölcsönzött elemekből építkezik: hata­lomigazoló, hatalomhitelesítő funkciót is ellát. Bahtyin állítása szerint azonban csak népi ünnepek tarthatnak számot az ünnep elnevezésre, s mivel ez az alkalom a benne résztvevők egybehangzó vélekedése szerint is ünnep, kell és van is népi része is. 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom