Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Nagy Ilona: Korcsoport találkozó
A családi születésnapi ünnepség hétvégére szervezett összejövetel, tág keretek között, oldalági rokonok bevonásával. Tíz, tizenöt meghívott, ünnepi ételek. Az alsóőri példák jól mutatják, hogy a lakodalmi ételek bevonulása az étrendbe szimbolikus lakodalommá teszi az eseményt: ez az ünnep az egykor esetleg szegényes hozományt, nászajándékot van hivatva pótolni. A státusszimbólumok leltárában ott is a díszítő funkciójú tárgyak vezetnek, őszinte örömöt okozva a megajándékozottnak még akkor is, ha később eredeti csomagolásban a szekrények mélyén raktározódnak is el. Az ünnepek számát és az ajándék mennyiségét, ezzel együtt a majdan visszaadandó kölcsönt növelni is lehet, ha a barátok, ismerősök, jó szomszédok részére újabb vendégséget hív egybe az ünnepelt. Értékük szerint számon tartják az ajándékokat, éppen úgy, mint a lakodalmakkor. Az ajándékozó és az ajándékozott ízlése, igénye azonos: sajátos ízlést tükröző kívánság figyelembevételével mindössze egyetlen esetben találkoztam. Ezzel ki is merülhetne az ötvenedik születésnap körüli szervezkedés, ha sajátos módon nem merült volna fel mindkét helyen a helybéli kortársakkal való ünnepi együttlét igénye. A lokális identitástudat különös szerepet játszik mindkét falu esetében. Nagyfödémes a nagy többségben magyarok lakta Mátyusföld egyik faluja, lakóinak vagyonosabb részét az 1947-es lakosságcsere keretében Magyarországra telepítették, helyükre Magyarországról szlovákokat telepítettek. A két háború között a faluhoz tartozó uradalomba cseh, morva és szlovák telepeseket hoztak. 1971-ben a falu lakosságának 82%-a még mindig magyar volt. Alsóőr magyar nyelvsziget Burgenlandban, szűk környezetében csupán két másik magyar falu található, amelyektől azonban nyelvjárásában és vallásában különbözik. Alsóőrinek lenni tehát azt jelenti, hogy magyarnak lenni. Mindkét helyen meghívják az összes helyi lakost - nemzetiségre való tekintet nélkül aki ötvenedik születésnapját a falu polgáraként élte meg, és azokat is, akiket ötven évvel azelőtt anyakönyveztek a faluban, de azóta elkerültek onnan. Nagyfödémesen a hetvenes évek óta az ötvenesek korosztályában, egyre fogyó számban ugyan, de folyamatosan jelen vannak a fiatal korukban, ill. gyermekként Magyarországra telepített egykori játszótársak, iskolatársak, akik közül többeknek nem maradt rokona sem a faluban, akihez más alkalommal látogatóba mehetne. A szülőföldről érkezett meghívás érzelmi hatását rendszeresen újramesélték az érintettek, feltehetően ez a történet állandó része marad a személyes élményelbeszélés repertoárjuknak. A helyben lakók mostani életformája - ingázás - nem ad lehetőséget a rendszeres találkozásra. Az egymástól távolabb lakók sokszor évekig nem látják egymást. A találkozás tehát mindenkinek élmény. A kérdés, hogyan zajlik le az ünnep, miként képzelik el és valósítják meg az örömteli együttlétet. Mivel a forgatókönyv kialakításában a helyi hatóságok is részt vesznek, van hivatalos része is, amely az állami ünnepek protokolljából kölcsönzött elemekből építkezik: hatalomigazoló, hatalomhitelesítő funkciót is ellát. Bahtyin állítása szerint azonban csak népi ünnepek tarthatnak számot az ünnep elnevezésre, s mivel ez az alkalom a benne résztvevők egybehangzó vélekedése szerint is ünnep, kell és van is népi része is. 387
