Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Ág Tibor: Betlehemes játékok Csallóközben
Dallama funkciós gondolkodásra valló múlt századból való műdalnak látszik, ámbár szerkezete, az új népdalstílusban is elég gyakran előforduló A A B A kupolás felépítést követi. Az iskolában tanult karácsonyi énekek, valamint a pásztorjátékokban tanult dallamok feltehetően idővel keveredtek a hagyományos betlehemes játékok dallamaival. A betlehemezés dallamai között, de főleg a karácsony esti ablak alatti éneklés, a kántálás, vagy mendikálás dallamai között is sok idegen eredetű, a paraszti dallamvilágtól különböző dallamot találni. A betlehemezés terjedelme, összehasonlítva Szlovákia keleti részén (a történeti Abaúj, Zemplén vármegye) élő magyarság betlehemes játékaival, sokkal rövidebb. Ennek az oka valószínűleg az lehetett, hogy a 30-as évek elején, a gazdasági válság idején, a hagyományőrzés mellett az adománygyűjtés kezdett jobban dominálni. A cél az lett, hogy minél kisebb csoportokban minél több helyre jussanak el. Sok esetben nemcsak a szomszédos falvakba, de vonatra ülve távolabbi magyar helységekbe is elmentek. A Kisalföld Szlovákiához tartozó részén gyűjtött betlehemes játékot, amely összehasonlítási alapul szolgálhatna, csak egyet sikerült találni. Éspedig Pongrácz Zoltán 1933ban Sókszelöcén (Mátyusföld) gyűjtött betlehemezést, amelyet Volly István közölt a Népi játékok II. kötetében. Arra a kérdésre, hogy mikor szűnt meg a betlehemezés, a legtöbb megkérdezett úgy válaszolt, hogy a második világháború befejezése után. A második világháború után, néhány évig (a jogfosztottság éveiben) sehol sem folytatták a szokást, de később az 50-es évek elején, csak a saját falujukban jártak betlehemmel és azt is csak rokonokhoz és ismerősökhöz. A betlehemes játékok dallamanyaga sokféle zenei stílust képvisel és valószínűleg különböző korból származik. A dallamok nagy része dúr jellegű. Hangkészletük többnyire hexachord terjedelmű, de akad köztük oktávról ereszkedő és plagális dallam is. Szerkezetük - csakúgy mint más tájegységek betlehemes dallamaiban - a népdalnál lazább. Zárt strófa aránylag ritkán fordul elő. Több változatban, a beköszöntő és összekötő részeket is énekelték. Ezek a dallamok a katolikus liturgiában használt gregorián dallamok hatására alakultak. A torzult latin szövegű dallamok is elég gyakoriak. Valamikor pásztortánc is lehetett a csallóközi betlehemes játékokban. Erre utalnak azok a dallamok, melyek szövegéből teljesen hiányoznak a vallásos elemek, szerkezetük négy izometrikus 14 szótagú sorból áll, dallamuk pedig a kanásztánc ritmusú népdalaink változata. Részben talán a pogány gyakorlat emlékei az állatbőrös alakoskodókat jelző kifordított bundás szereplők és a csörgős bot is. A betlehemesek öltözetében, kellékeiben, a játék történeti alakulásának megfelelően, egyaránt megtaláljuk a téli napforduló ősi pogány emlékeinek töredékeit és a későbbi egyházi eredetű misztériumjátékok maradványait is. Dolgozatunk megállapításait a mellékelt, alább közrebocsátott szokás leírásokkal, szövegekkel és dallam lejegyzésekkel kívánjuk alátámasztani. 364