Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

S. Lackovits Emőke: A „szentsarok” a Fertő-menti magyar parasztszobában

Az 1950-es és 1960-as évek vallásellenes légköre, majd ennek nyomán az egyes családokban a családtagok vallási közömbössége a kultikus tér elszegényedését is eredményezte a lelkieken túl. Ehhez hozzájárult még az új bútordarabok házbavitele, új, több osztatú lakóházak építése, a lakásberendezési mód átalakulása és ezekkel egyidejűleg új lakásdíszítő elemek megjelenése. Ezt a folyamatot kibontakozófélben az 1970-es évek elején a Fertő-menti magyar községekben (Fertőszéplak, Sarród, Süttör, Fertőendréd) már jól megfigyelhettem. Ugyanakkor kitűnően bizonyítható volt az is, hogy a különféle szakrális ábrázolások a szobák falán és az egyén hitéletében, a közösségek vallásos vüágában kitűnően megfértek egymás mellett. Valamennyinek funkciója volt - a funkciója vesztettet félretették - azontúl is, hogy "istenes életre késztettek." (Bálint Sándor). Gyakori volt az előttük történő imádkozás, ájtatosság, különösen ünnepek vigiliáján és ünnepnapokon, de segítség kérésének idején is. Látványuk segítette az imádságot, s hozzájárult a fohászkodó számára a láthatatlan elképzeléséhez, s felidézték a szentek példamutató, követésre ösztönző életét 18 f is. Az ábrázolásokat a vallásukat gyakorlók nagy becsben tartották, valósággal ereklyeként őrizték, valamennyit tisztán és gondosan rendben tartva. Csak hosszas rábeszélés után, nagyon nehezen váltak meg azoktól is, amelyeket már nem használtak. Az ábrázolások többségét vásárolták, de némelyeket örököltek, vagy ajándékba kaptak. A házbelsőkön kívül, mintegy védelmi funkcióval, a házak oromfülkéibe is elhelyeztek egyes családok szobrokat: a már említett Svata Hora-i Madonnát, valamint Szent Flórián többnyire homokkőből készült ábrázolását, tűz elleni védelmet kérve tőle a házra és lakóira. A 19. század második felétől egyes családoknál történelmi tárgyú színes nyomatok is megjelentek a szentképek mellett, az I. világháborút követően pedig katonaképek, majd megnövekedett számban családi képek is kerültek a tükör köré és a sublótra helyezve. Utóbbiakat a magukra maradt öregek a családok szétszóródása után immáron családi ereklyeként őrizték. Ezzel a "szentsarkok" hagyományos kereteit áttörték, világukat kitágították. S. Lackovits Emőke JEGYZETEK 1. BraudelF. 1985.307-308. 2. Gunda B. 1961.247-269. 3. Gunda B. 1961.247-269. 4. K.CsiUéryK.1980. 5. K.CsilléryK. 1980.273. 6. K.CsilléryK. 1991.34. 7. K.CsilléryK. 1991.30. 8. K.CsilléryK. 1991.30. 9. K.CsilléryK. 1991.30. 259