Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Néma Sándor: Adalékok a Győr megyei szőlőhegyi (hegybeli) települések kialakulásához az 1700-as évektől 1828-ig

ADALÉKOK A GYŐR MEGYEI SZŐLŐHEGYI (HEGYBELI) TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSÁHOZ AZ 1700-AS ÉVEKTŐL 1828-IG "Nagy Győr Városától mintegy egy órányira délnek, kezdődik Csanaknál az a' hegysor, melly több ágazatokban kiterjedve, egynéhány órányi messzeségre nyúlik el... Sok ezer emberek laknak ezeken hegyek felsőbb részeiben, kik ha a' sikra leszállittatnának, több faluknak építésére és népesitésére elegendők lennének. Mindhányan a' bor termesztést űzik. Szőleik rakva vannak külömbféle gyümölcsfákkal. A' Győri piacz ezeknek szorgalmúk által telik meg jó izű gyümölcsnemekkel." - írta Kiss József evangélikus lelkész 1826ban.

l Ezek a fent említett települések a gazdasági és közigazgatási egységet egyaránt alkotó szőlőhegyek voltak. Hasonlóan azokhoz a falvakhoz, amelyeknek határában elterültek, bizonyos fokú önkormányzattal is rendelkeztek. De nem mindegyik gazdasági, közigazgatási egységet alkotó, önkormányzattal, választott vagy kinevezett tisztségviselőkkel rendelkező szőlőhegy volt egyszersmind állandó lakosságot magáénak mondható hegybéli település, hegybéli szórvány* "A hazai irodalomban meglehetősen bőséges anyag található a tanyakialakulásra vonatkozólag, viszont a dunántúli hegyközségekkel, a tanyajellegű településekkel úgyszólván alig foglalkoztak" - írta Vajkai Aurél 1958-ban, a Néprajzi Közlemények hasábjain. A megállapítás ma is érvényes, a helyzet az azóta eltelt több, mint harminc esztendő alatt sem változott alapvetően. Egyedül Égető Melinda vállalkozott a szőlőhegyi törvényeket közlő gyűjteményes kötetének bevezetőjében a hegybéli település - a hegyközség elődje kialakulásának összefoglalására. Az előbb elmondottakból következik, hogy Győr vármegye történetében is az egyik legkevésbé kutatott terület a szőlőhegyek, hegybéli települések kialakulásának kérdése. E fontos, a megye településtörténetét, gazdaságtörténetét egyaránt érintő problémával, az eddig megjelent községtörténeti és megyetörténeti monográfiák alig, vagy csak érintőlegesen foglalkoztak, vagy egyáltalán nem tárgyalták. Legbehatobban a pannonhalmi bencés rend története dolgozza fel, a birtoktörténeti fejezetein belül az egyes falvaknál, a határukban kialakult szőlőhegyek, s szőlőhegyi települések létrejöttét. A hetvenes, nyolcvanas években Gecsényi Lajos is érintette e kérdést, két munkájában is. 126