Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - Tóth László: A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861–1868)

ben (IV/l-es és a IV/3-as) nem találhatunk Rómer-munkát, valószínűleg azért, mert Ráth Károly halálával egyedül maradt és a szerkesztés minden idejét lekötötte. Sed qui habet tempus, habet vitám — írta Ortvay Tivadarnak, kedves tanítványának és kiváló régész pályatársának 1887-ben. Még rendi kötelezettségeit is képes volt olykor kutató, szerkesztő munkájának alárendelni, ha tudósi elhivatottságának kellett élni, s minden idő, melyet a régiségtudomány ápolására fordíthatott, számára a valódi életet jelentette. Néhány szerkesztéstechnikai jellemző A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 4 kötetből áll, kötetenként 4, így összesen 16 füzetet tartalmaz. A 16 füzetben összesen 1572 nyomtatott lap található, füzetenként 80—100 oldalnyi terjedelemmel. A szerkesztők eredetileg azt tervezték, hogy évente egy kötetet adnak ki, ám egyéb — főként nyomdai — okok miatt egy-egy füzet megjelenése áthúzódott a következő évre. Az éves intervallum csak a II. és a III. kötet megjelentetése közötti időben szakadt meg, periodicitásuk, rendszerességük így is nyomon követhető. A köteteket alkotó egyes füzetek kiadásában egyenetlen ritmus tapasztalható (kivéve az I. kötetet), mely némileg összefügg Rómer 1861-es Pestre költözésével, a szerkesztői ügyintézés lassulásával. Formailag is jelzett rovatképzés valójában nem volt, bár az 1—9. füzet tipográfiailag is elkülönített tárcarovatot tartalmaz. Ennek a rovatnak a kiemelése ezután eltűnik, de az ilyen típusú írások a későbbi füzetekben is megmaradnak. A rovatjelzés elmaradása pusztán formai kérdés, az egyes füzetekben ugyanis világosan felismerhető a műfajok szerinti szerkesztési arány tartás. A forrásközlés és feldolgozás meghatározó jellege, profilt adó értéknagysága mellett ügyeltek arra, hogy az olvasmányosabb, történetszerűbb tanulmányoknak is megfelelő helyet adjanak. A tárcarovat (máshol egyvelegnek, vegyesnek is nevezik), viszont a legkorszerűbb lapkészítési igényeket is kielégítette, hiszen a polgárosodás szellemének megfelelően, praktikus, napi használatú információkat és hasznos tudnivalókat közölt (időjárás-jelentés, könyvismertető „figyelem gerjesztésül", árjegyzékek, statisztikák, vagyonösszeírások, orvosi rendeletek, krónikatöredékek stb.). A nagy szövegmezőket 16 grafika (rajzok, fa-, réz-, kőmetszetek) oldotta, bár e rajzoknak nem színesítő, hanem egyértelműen dokumentáló, forrásmegjelenítő szerepük volt. A Pesten előállított grafikák szinte mindegyike különkülön remeklés, 7 grafika Rómer Flóris kiváló rajztudásáról vallanak (pl.: Kinizsi Pál sírköve, a 13. századi zománcos misekánna, ostyasütő, pecsétek stb.). Rómer és Ráth figyelmét nem kerülte el a szaporodó terjedelmű periodika feldolgozásának és kezelhetőségének a könnyítése sem. Általában a borítólapok belső oldalain helyezték el a tartalomjegyzékeket, pontos repertóriumigénnyel készültek az egyes kötetek név- és tárgymutatói. Ahol tehették a jegyzeteket — Rómer írásainál mindenütt — a szóban forgó lapok alján helyezték el. Mindezek a szerkesztéstechnikai megoldások (periodicitás, műfaji arányok, jelzetek, grafikák) nemcsak a „Füzetek" folyóirat jellegét, hanem készítőik tehetségét, korszerű gondolkodását és tudományos alaposságát is tanúsítják. * * * 214