Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
két húga 1617-ben Tatán és Udvardon lakik. 48 1618-ban Dóka Máté Mórichidán lakó öccséről tudunk. 49 Santa ßabo János 1614-ben egy házat említ, mely Szerdahelyen maradt a feleségére az apjától. 50 Nagy György nénje 1617-ben Pozsonyban él. 51 Juan mester özvegye 1620-ban egy Bezenyén lakó atyafiát említi. 52 Ugyancsak 1620-ban Szalay Benedek 3 Kajáron lakó rokonával találkozhatunk. 53 Pál deák özvegyének bátyja 1614-ben Fölpécen lakik. 54 Kolompár Márton 1610-ben Somorján lakó bátyjáról beszél. 55 Az 1621-ben testáló Antalién Zabó Márton egyik bátyja Vöröskő alatt Újfaluban lakik; ugyanott lakik Margit nevű nénje is; míg Márton nevű bátyja Galgócon él. 56 Bouich ßabo Mátyás 1625-ben Peresztegen lakó két húgáról tesz említést. 57 1626-ban Sipos Istvánné öregebbik nénje Nyúlon lakik. 58 1625-ből Tolnaj Lázár két Börcsön lakó atyafiáról tudunk. 59 Marthon Szabó Gergely 1626-ban Sárfűn lakó Márton nevű bátyját említi. 60 Az 1630-ban testáló Darnaj Miklós több atyafit említ a rokonsági fok közelebbi megjelölése nélkül, közöttük egy-egy Lipóton, Darnón, Mosonban, ill. Halászin lakó személyt is. 61 Fonay Ilona asszony 1626-ban háza egy részét Füssön lakó András nevű bátyjának hagyja. 62 1625-ben Fazokas Máté hagyja kertjének felét Komáromban lakó öccsére. 63 Odor András betegágyánál 1630-ban ott van húga, „Balont lakozó Nagy Georgi felesege" is; a testáló Piroska nevű nővére Darnón, Mihály nevű öccse pedig Ságon lakik. 64 Balogh Gergely Özvegye 1629-ben Tejfalun, a Csallóközben élő atyafiakról is említést tesz. 65 Végül Bartalios Jakab testamentumát idézzük, ami számunkra különösen érdekes: Hódosban van egy tehene; említi csallóközi jószágait, melyek a hídvégi földön vannak, de említi mádi és ecsei földön lévő jószágait is; egyik atyafia Hodossy Barthalios János; egyik rendelkezését pedig így kezdi: „... hogj ide Gjeorre iuttem uolt lakny". 66 Nagyon érdekes végrendelkezőink azon kis csoportja, akik a testálás időpontjában melléknévként viselik még származási helyük nevét. Feölpecy Vince Balázs esetében a városba való bekerülés még nyomon követhető: ő maga még felpéci, valamint csanaki és pásztori nemesi örökségéről rendelkezik és fölpéci János deáknak — aki valószínűleg rokona — is hagy valamit. 67 Megőrizte származási helyre utaló nevét Varasdi Szyarto Péter és Kanisay Varga Tamás is. 68 1620-ban készít végrendeletet „Kouaczius Varga Peter Chesneky". 69 Itt tehát együtt található az eredeti, a foglalkozásra utaló és a származásra utaló név. E csoportba sorolható az 1620-ban testáló balogfalvi Siey János is. 70 A magát „ßabo Myhaly Posonj"-ként nevező testálónk biztosan Pozsonyból származott Győrbe, mert hagy egy forintot „az en feoldes Uraimnak aß kinek Joßagaban Posonban laktam". 71 Feltehetően az előnevével megjelölt településről, ill. területről került Győrbe Szentmártoni Szabó János, ßakolczai Chismasia Benedek és Chalokezj Nagy András győri polgár is. 72 Megváltozott formában maradt fenn a melléknév Khörösy öttues Mihály esetében, aki 1606-ban készítette utolsó rendelését. 73 Öt ugyanis Győrbe kerülésekor — amint azt Jankó László kutatásaiból tudjuk — Körösudvarhelyi Eöttvös Mihálynak hívták, csak később rövidült le az előnév. ö már 1599-ben házat szerez Győrött, 1600-ban pedig — amint azt láthattuk — ott szerepel az elsőként felvett győri polgárok között. 74 Egy másik erdélyi származású is szerepel testálóink között, azonban az ő neve 1619-ig jelentős változásokon megy át. Az új polgárok jegyzékének elemzésénél találkoztunk Erdély György nevével, akit 1603-ban vettek fel a város polgárai közé. 75 Ugyanő 1606-tól Szimberger György néven rendszeresen szerepel tanúként a győri testamentumtételeknél. 1610 májusától a következő bíróválasztásig a halálozás miatt megürült bírói széket is elfoglalja helyettes48
