Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Dominkovits Péter: Adatok a Győr megyei agilisek XIX. századi történetéhez 1800–1848

dolgozva a Káli-medence nemesi birtokforgalmát vizsgálja. A birtoklás- és gazdaságtörténeti adatok mellett a nemesség és az agilisek között terjedő írásbeliségre, a társadalmi mobilizáció lehetséges irányaira is nagyon sok fontos információt ad e munka.

49 Dominkovits Péter A dolgozatban szereplő rövidítések: GyL = Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára GyLMLR = Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Mosonmagyaróvári Levéltári Részlege JEGYZETEK 1 Holub J., Az agilisek = In: Jogtörténeti tanulmányok IV. k. Szerk.: Csizmadia A., Bp. 1980. 117—119. p. (a továbbiakban: Holub J. 1980.) Szabó B., Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért. Zalai Gyűjtemény 18. 1984. 131—144. p. A Mohács előtti időszakra: Bonis Gy., Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1946. 461—466. p., Holub J., Néhány kérdés a leánynegyed köréből. Bp. 1936. 19—30. p. (a továbbiakban: Holub J. 1936.) Itt egészítjük ki Holub J. 1980. 122. p-n közzétett elnevezés sorát egy helyi változattal: Nagybaj csőn 1847-ben az „árgelisták" kifejezést is használták. 2 Georch I., Honny törvény. I. k. Pozsony, 1804. 270—272., 275., 277. p. 3 Czövek I., Magyar hazai magános törvényről írt tanítások. I. k. Pest, 1822. 247— 248. p. A törvényhatóságok változó gyakorlataira: Holub J. 1936. 29—30. p. A helyi szokásokról sok fontos adatot tartalmaznak az 1920—40-es években megjelent település- és népességtörténeti megyemonográfiák is, pl.: Bélay V., Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a XVIII. szd. elejéig. Bp. 1943. 33.,108—109. p., Szabó L, Ugocsa megye. Bp. 1936. 178—179. p. 4 Kövy, A., Elementa jurisprudentiae. S. Patakini, 1823. 51. p. A néprajztudomány oldaláról a társadalmi mobilitást eredményezhető vőségi állapotot hangsúlyozza: Tárkány Szűcs E., Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. 74—75. p. 5 GyL IV. A. 1. a. Győr vármegye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei (Gyvm. kgy. jkv.) 1811/359., uo. IV. A. 1. c. Győr vármegye nemesi közgyűléseinek iratai (Gyvm. kgy. ir.) 1827/554. Más megye meghatározására: Sopron megye, amikor 1832-ben a felsőpulyai agilisek kérésére a megyei közgyűlés jogaikat és terheiket meghatározta „az aki felesége vagy anyja jussával akárhányadik grádusban nemesi jószágot bír" kitételt használta. Idézi: Soós /., Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron, 1940. 87—88. p. Csupán a teljesség kedvéért kell megjegyeznünk, hogy Győr megye sem mindig tartotta magát e statútum betűihez, eltérésre az 1840-es években Kispécen, majd Kis- és Nagybajcson lehet felfigyelni. 6 GyL Gyvm. kgy. ir. 1822/1688., 1826/1897. 7 Magyar Országos Levéltár N 26 Regnicolaris Levéltár Conscriptiones Regnicolares 1828. Comitatus Jaurinensis. Mikrofilmmásolata: GyL Filmtár 10—12. doboz. Az összeírásról: BotÜó B., Az 1828. évi országos összeírás. In: A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics J. Bp. 1957. 242—272. p. 8 GyL IV. A. 6j. 5—7. k. Győr vármegye adószedőjének iratai, Nemesi összeírások — 1845. E kérdéskörről és a megyei munkálatok sorsáról részletesebben: Balázs P., A forradalom előtt. Zichy Ottó és liberális társai a győri és mosoni megyegyűléseken. In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Szerk.: Gecsényi L., Győr, 1978. 82—83. p. Az agilisek tisztújításokon történő szavazását a szomszédos Mosón vármegye tisztújítási statútumai az 1840-es években határozottan tiltották. 87