Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Dominkovits Péter: Adatok a Győr megyei agilisek XIX. századi történetéhez 1800–1848

1847-ig csendesen viselték a rájuk kirótt terheket, de a legutóbbi kivetés magasabb kulcsa nyomán házaikat is adó alá vették. Kisbajcson mindegyiküknek, Nagybaj csőn pedig Pusztai Márton, Lázár József, Borsodi Ádám árendás telkekre épített házait kivéve a többieknek adómentes nemesi curián álltak a házaik. A közgyűlés a jogos panaszt orvosolta, a 16 nagybajcsi agilis harmadrendű házára és a 4 kisbaj esi agilis házára kivetett 8 vft 24 vkr-t, illetve a 2 vft 7 vkr-t elengedte, az erre jutó terményekkel együtt, ami a két községből összesen 10 rész gabona, 10 rész zab, 5 rész szalma volt.

37 1846 januárjában a felpéci és kisbaboti agilisek ismert panaszaikat hozták fel, amivel problémáik megoldatlanságát mutatták. Győr város ismételt törvénytelen vámszedése ellen kértek védelmet és „termesztményi adómentességet" kívántak. A január 19-i közgyűlésbe beadott folyamodás érvei egy új elemmel is gyarapodtak. A célirányos jogértelmezés és jogkiterjesztés jegyében a két község agiliséi arra hivatkoztak, hogy helységeiket a megye 1724-ben tiszta nemesi curiává nyilvánította, ezzel minden nemes és nem nemes lakóját és birtokosát az adózástól mentesítette. Matkovich Zsigmond főszolgabíró nemcsak a visszatérő érveket cáfolta meg, hanem azt az újabb „bizonyítékot" is. Jegyzőkönyvi kivonattal igazolta, hogy az 1724. november 12-i végzés csak Felpéc nemes, nem nemes és agilis lakosait és csak a katonai beszállásolások, előfogat adások alól mentette fel. A vámszedés sérelmességét úgy ő, mint a közgyűlés jogosnak tartotta, így március 5-én a városi magisztrátus figyelmét felhívták ennek megszüntetésére.

38 A közteherviselést törvénybe foglaló 1848:VIII. te. véget vetett ezeknek a panaszoknak. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a szapi agilisek 1848. februári — a törvény előtt benyújtott — panaszát a megye csak 1849. februárjára vizsgálta ki és utasította el. Kovács Márton főszolgabíró kimutatta, hogy a szapiak panaszának valódi oka nem annyira a nemesi telkek után kivetett adó, mint inkább az újabb közmunkaszabás rájuk eső része elleni tiltakozás volt. Ugyanis, miután a megye megszüntette az útpallér fizetését, minden csilizközi adózó az 1844:IX. te. 3. §-a alapján, az ott meghatározott mérték szerint, útépítésre lett kötelezve.

39 * * * Veszprém és Zala megyei kutatások mutatták ki, hogy a megyék adóztatásával az agilisek fokozatosan kiszorultak a községi önkormányzatból, így külön elöljáróságot, bírót választottak. Ez nagyobb számú agilis lakosság esetén esküdtekkel is bővülhetett. E folyamat Zalában a XVIII. század derekán, Veszprémben a XIX. század elején kezdődött el, de akkor sem mindenütt.

40 Győr megyében a nemesi község igazgatási szervezetétől elkülönülő, az agilisek érdekeit képviselő hivatalos tisztség csak Kisba boton és Felpécen alakult ki. Kisbaboton a választott agilis bírói tiszt létrejötte a község nemesei és agiliséi között fellépő ellentétből fakadt. Az 1815. január 11-i megyei közgyűlésben a kisbaboti agilisek a helybéli nemesek ellenük elkövetett hatalmaskodásaival szemben kértek védelmet és engedélyt külön bíró választására. Karkoványi főszolgabíró szeptemberben az ügy kivizsgálása során úgy tapasztalta, hogy az agilisek legnagyobb sérelme a közös jövedelmek felhasználásából ered. A panasz szerint ezt az összeget a nemes bírók kényük-kedvük szerint költik, míg az agiliseket használatukból kizárják. Így azt kérik, „ha egy nemes ember választatik bírónak az agilisek részéről mindenkor egy elöljáró legyen, ki a köz85