Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

149 Városi Végr. 26. sz. 150 GYKHL Végr. 1. köt. 22. o.; a szóhasználatából — „Ur vacsora" — ítélve lehet, hogy e testálónk is protestáns volt. 151 Városi Végr. 12. sz. 152 GYKHL Végr. 1. köt. 93. o. 153 Uo. 74. o. 154 Uo. 66. és 99. o. 155 Uo. 109. o. 156 Városi Végr. 12. sz.; érdekesség, hogy a szövegben ez így szerepel (ti., hogy betegsége miatt nem tudott ott lenni), ugyanakkor a levél végén ott van pecsétje és aláírása is. 157 Az említett kanonokokról ld. részletesebben Bedy V., A győri székeskáptalan története c. művében: Mátéssy Györgyről a 391—392., Altabak Jánosról a 397—398., Posgay Mátyásról a 400., Nagyfalvy Gergelyről pedig a 402—404. o.; a tanúnévsorokban előforduló kanonokokról ld. uo. Lépes Bálintról a 393—394., Fülei Tamásról a 398—399., Wrachewich Farkasról a 401., Vasváry Györgyről a 407., Beöythe Miklósról pedig a 407—408. o. 158 GYKHL Végr. 1. köt. 112. o.; az eset érdekessége, hogy nem dönthető el egyértelműen, hogy személy szerint kinek szól: a végrendeleten ugyanis csak évszám szerepel, a pontosabb dátum nem; így viszont két személy is számításba jöhet: 1619 márciusáig Náprágyi Demeter foglalta el mind a kalocsai érseki, mind a győri püspöki széket, aki március 25-én meghalt; utóda márciustól Kalocsán Lépes Bálint, aki 1619 júliusától győri püspök is lesz, így az adomány mindkettőjüknek szólhat (Náprágyi életéről ezen adatokat ld. Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái IX. köt., 812—814. hasáb; Lépesről uo. VII. köt. 1108—1109. hasáb). 159 GYKHL Végr. 1. köt. 209. o. 160 Uo. 193. o. 161 GYKHL Fasc. 296. N. 28826.; a szövege: „Monachis in claustro beati Stephani protomartyris fi. 25" — a barátok templomának patrónusa eredetileg Szent István vértanú volt. 162 GYKHL Végr. 1. köt. 212. és 37. o. 163 GYKHL Végr. 2. köt. 3. o. 164 GYKHL Végr. 1. köt. 200., 35. és 124. o. 165 GYKHL Végr. 2. köt. 35. o. 166 GYKHL Végr. 1. köt. 62. o. 167 Uo. 77. és 143. o. 168 Uo. 92. és 145. o. 169 GYKHL Fasc. 296. N. 28828. 170 Erről részletesebben ld. a művelődéstörténettel foglalkozó fejezetben. 171 Lucskáról ld. Fényes E. i. m. 3. köt. 48. o.; Barkáról uo. 1. köt. 92. o. 172 Valószínűleg Hárskút — ma Lipovce; ld. Fényes E. i. m. 2. köt. 92. o.; értékes középkori templomáról ld. Kardos I., „Körtvélyes — Hárskút. Hangsúlyok és kérdőjelek két jelentős műemlékünk történelmi párhuzamainak vizsgálatában" c. tanulmányát (In: Űj Mindenes Gyűjtemény 6. köt., Bratislava, 1987. 7—31. o.) 173 A felsorolt hagyományok közül e tényről egy árulkodik: a második rendelésében hagy a győri Boldogasszony Kongregációra, mely a jezsuita atyáknál működik — a jezsuiták pedig 1626-ban telepedtek csak le Győrött (ld. Jenéi F., A középkori Győr, 150—151. o. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. 119—164. o.); a későbbi keletkezést még néhány egyéb adat is alátámasztja (ld. erről részletesebben a művelődéstörténetnél). 174 GYKHL Végr. 1. köt. 193—196. o. 175 A szakirodalomban egy helyütt találkoztunk csak Buday Mártonnal: Bedy V. említi, hogy a Szent Mátyás-utcában (a mai Kazinczy utca) a Bécsikaputól jobbkézre Nagyfalvy Gergely pápóci prépostnak volt sarokháza, melyet Buday Mártontól vett, annak pedig Naprághy Demeter érsek adta ajándékba. E ház a nagyobbak közé tartozott..." (A győri székeskáptalan története, 110. o.) 176 A győri bírók névsorát már többen összeállították. Közülük jó hasznát vettük Horváth Miklós névsorának, melyet „Győrváros főbírái 1600-tól 1743-ig" címmel közölt (In: Győri Hírlap 1928. 234. sz. 2—3. o.). Ezt újabban Gecsényi Lajos kibővítette a 16. századi adatokkal és néhány megállapítását pontosította (ld. Városi önkormányzat Győrött..., 123—126. o.) 177 1625. május 25-én kelt végrendeletében Németh Dénes (GYKHL Végr. 1. köt. 190—191. o.); akkor a bíró Egri Márton volt, így talán róla lehet szó. 74