Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
nyegesen kisebb volt: Rácz Istvántól pl. tudjuk, hogy a debreceni levéltárban a 17. századból mindössze 16 testamentumot őriznek (Debreceni végrendeletek..., 8. o.) 2 A négy lelőhely: — a „Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára. Végrendeletek" című anyag első és második kötete (a továbbiakban: „GYKHL Végr. 1. köt." ill. „GYKHL le le Végr. 2. köt."; jelzete: XIIy- ill. XII^-); — a „Győr város tanácsának iratai. Végrendeletek 1601—1742" feliratú iratcsomó 1001/j (a továbbiakban: „Városi Végr."; jelzete: IV. A. z—); — a „Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára. Fasciculus 296." feliratú iratla csomó (a továbbiakban: „GYKHL Fasc. 296."; jelzete: XII^r); — végül Győr város jegyzőkönyveinek első kötete („Protocollum ab Anno 1600"; 1001/a jelzete: IV. A.—~). 3 Az izgalmas vizsgálatot itt hely hiányában nincs módunk ismertetni: ezt részletesen megtettük kéziratban lévő doktori disszertációnkban (Győri végrendeletek 1600—1630, 12—21. o.) 4 Sörös P. a Történelmi Tár 1899. évi számaiban megjelent forrásközlésében 18 e korszakból származó testamentum szövegét hozta napvilágra (Végrendeletek és leltárak a 16—17. századból. 1. közi. 323—342. o.; 2. közi. 507—539. o.), Zebehazy Miklós végrendeletét pedig Ráth K. közölte (1608. jún. 17. Zsebeházi Miklós magyar végrendelete a győri káptalan levéltárából. In: Győri Közlöny, 1860. 27. sz.) 5 Itt említhető tanulmányaiból talán a két legfontosabb: Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16—17. század fordulóján (In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Győr, 1978. 5—21. o.) ill. Győri céhek a 16. század második és a 17. század első felében (In: Arrabona 21. köt. 1979. 145—166. o.) 6 GYKHL Végr. 1. köt. 116—117. o.; a testálásnál jelen van ugyanis a koroncói bíró és két esküdt is (Tot Péter ill. Kaynos Jakab és Mosó Máté). 7 Koroncó középkori történetéről ld. Bedy V., A győri székeskáptalan története Győr, 1938.), 160—163. o. 8 „Koronczon Lakozó Varga Mihalnak Testamentoma Az originalt Captalanba megh talaliak" (GYKHL Végr. 1. köt. 116. o.) 9 GYKHL Végr. 1. köt. 17. o.; tanúi között szerepel ugyanis Péter pap visi plébános és a bíró, Atal János is. 10 Bedy V. i. m. 197—199. o. 11 GYKHL Fasc. 296. N. 28824. 12 GYKHL Végr. 1. köt. 17. o. 13 Uo. 35. o. 14 Bedy V. i. m. 180—186. o. 15 GYKHL Végr. 1. köt. 143. o.; a település középkori történetéről ld. Bedy V. i. m. 210—213. o. 16 GYKHL Fasc. 296. N. 28813. 17 Emellett Nyitra és Trencsén megyében is volt ilyen nevű település [ld. erre Fényes E., Magyarország geographiai szótára (I— IV. köt., Pest, 1851.), 3. köt. 16. o.] 18 Sppronhorpács, Sopronkövesd és Und Sopron megyei községek (ma Győr-MosonSopron megyében). 19 Fényes E. i. m. 3. köt. 16. o. 20 GYKHL Fasc. 296. N. 28816. 21 Fényes E. i. m. 3. köt. 269. o.; ez feltűnhetett a testamentumleveleket 1870 körül időrendbe rendező Ebenhöch Ferencnek is, aki nyilván elírásra gyanakodva a külső borítóra címként ezt írta: „püskii Szabó Susa végrendelete 1604" — Püski ugyanis valóban a győri káptalané volt (ld. Bedy V. i. m. 187—188. o.) 22 GYKHL Végr. 1. köt. 22—23. o. 23 Uo. 79—80. o. 24 Uo. 77—78. o. 25 GYKHL Fasc. 296. N. 28828.; a végrendelet dátuma a tartalom tüzetes átvizsgálása után megkérdőjelezhető, de erről részletesebben ld. később. 26 Városi Végr. 33.. sz. 70
