Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

tanúskodik.

280 Dallos Jánost e tisztségében 7 végrendelet említi: közülük Kádas Szabó Mihályéról csak annyi állapítható meg, hogy az 1610-es években keletkezett, a másik 6 forrásunk 6 különböző évből származik, az 1613 és 1621. közötti időszakból.

209 Egy 1620. január 20-án keltezett forrásunk Tott Jánost említi egy jogügylet kapcsán e tisztség betöltőjeként.

210 Az 1620-as években 3 végrendelkezőnk említi Szeghy Mihály vármegyei szolgabírót.

211 1624-ben végrendelkezve említi Palffy Sebestyén tanúi között Torkos Istvánt, Győr vármegye szolgabíróját, aki 1626. március 24-én testálni kényszerülvén is kihangsúlyozza e tisztségét.

212 Végül Egry Márton nevét kell még említeni, akit egy alkalommal, 1630 végén említenek e tisztség betöltőjeként.

213 így 6 személyt ismerünk forrásainkból a vármegye szolgabírói közül, akik összesen 20 alkalommal szerepelnek. Négy személyt említenek testálóink a vármegye viceispánjaként. Közülük Laky Grebechy Gáspárt 1613-ból 2, 1614-ből 3, 1619-ből és 1620-ból pedig egyegy testáló említi végrendeleti tanújaként e tisztségének megjelölésével.

214 1603-ból két végrendelet említi alispánként feölpeci Vince Balázst, aki 1605ben készített testamentumában is hangsúlyozza e tisztségét.

215 Két forrásunkból ismerjük e tisztség betöltőjeként Dallos Jánost: ezek 1626-ból és 1629-ből származnak.

216 A negyedik ismert viceispán Zilagj János, aki 1626. március 14-én szerepel Torkos István főszolgabíró testamentumosai között.

217 így a 4 alispánról összesen 13 forrásunkban történik említés. Meg kell említenünk a vármegyei esküdt tisztségét is. Az 1611. június 21-én tartott megyei tisztújításon az alispán és a 3 nemes bíró mellé 8 esküdtet választottak.

218 1611. július 29-én Pesti Imre deák — volt városi bíró — testamentumtételénél szerepel Giurkowich György Győr vármegyei esküdt is.

219 Az 1620-as években a forrásainkból ismert vármegyei esküdtek száma már jelentősen megnő. E tisztségében két esetben — 1623-ban és 1629-ben — találkozunk Szombat Szabó András nevével.

220 Két-két ízben szerepel Angarano Márton és Baiuß Mihály is: kettőjük közös jellemzője, hogy mindketten egyszerre vármegyei és városi esküdtek is voltak.

221 1627. november 10-én Farkas István Győr vármegye esküdtjeként készíti utolsó rendelését.

222 Végül két olyan személyt ismerünk, akit egy-egy alkalommal említenek e tisztségében: Gemesi ßabo Mártont 1625-ben, Segesdi Istvánt pedig 1630-ban.

223 Tehát hét vármegyei esküdtet ismerünk forrásainkból, akik összesen 10 alkalommal fordulnak elő. Két olyan említés található még, amely vármegyei tisztségviselővel kapcsolatos: egyik 1623 februárjában kelt forrásunk Szegi Mihályt„giör uarmegie tagia"-t is tanúi között említi, Zegedi János özvegyének testálásakor 1626-ban pedig többek között „Kun Miklós Geor Varmegienek Vicegerense" is tanúskodik.

224 Művelődéstörténeti adalékok Átvizsgált forrásaink nagyon kis számban tartalmaznak ilyen jellegű konkrét adatokat. öt olyan végrendeletet találtunk, amelyben oktatásról is említés történik. 1609-ben Szabó Miklós hagy „az oskola épületire" 5 forintot, 1614 áprilisában Kalmar Miklós özvegye „Az Oskolabely Diakoknak" 3 magyar forintot, 1625ben pedig Buday Márton az iskola épületére 15 forintot.

225 E három említés nagy valószínűséggel a városban működő iskolára vonatkozik. Ezzel szemben érdekes Balogh Gergely fogalmazása, aki 1620-ban hagy „A diakoknak oda által 3 forintot".

220 Figyelembe véve a megfogalmazást és azt, hogy Balogh Ger60