Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

lakozandó polgar"-nak mondja magát az 1617-ben testáló Nagy Mihály, 1620­ban pedig Kanisay Varga Tamás és Szalay Benedek. 30 A keltezésben a felsorol­takon kívül 3 esetben jelölik meg helyszínként Újvárost: 1615-ben Barbely Pé­ter és Varga András, 1618-ban pedig Dóka Máté. 31 Az 1620-as években is há­rom testáló mondja magát Újvárosban lakozónak: Balthauser Prukner, Palfy János és Fazokas Máté. 32 Egy végrendelkezőnkről tudjuk még, hogy háza Új­városban volt: az 1620-ban Nagymegyeren végrendelkező Kemendi István öz­vegyéről. 33 Így összesen éppen 12 újvárosi végrendelkezőt ismerünk. A többi — 210 — testálónk közül 74 hangsúlyozza ki azt, hogy győri pol­gár. Jelentős azon végrendelkezőink száma is, aki ezt ugyan nem hangsúlyozza ki, de utal a győri házra. A többi esetben ugyan a testáló nem nevezi meg lakó­helyét, de a végrendelete szövegét és keletkezési körülményeit figyelembe véve csaknem teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy győri polgár volt. Ebben segít bennünket a városi protocollumban található jegyzék az újonnan felvett győri polgárokról, mely 1600-tól maradt fenn. 34 Végrendelkezőink névsorát e jegy­zékkel összehasonlítva megállapítható, hogy ki mikor került — vagy mikor ke­rült vissza — a városba. Az első jegyzéken, az 1600. június 5-én bejegyzett pol­gárok között pl. Benedictus Zeöch, Joannes Olasz, Georgius Szabó Giurkouitt, Michael Mészáros, Martinus Kolompár, Michael Eöttues, Gregorius Roll, Paulus Paisiarto, Thomas Mészáros, Joannes Sapanfeözeö, Mathias Cysar, Barbely Mat­tias és Pettrus Syarto nevével találkozhatunk. 35 Továbbmenve e névsoron lát­hatjuk, hogy 1601-ben többek között Verebely Szabó János és Nagy György, 1602-ben Palffy Sebestyén, 1603-ban Erdély György, 1606-ban Pesty Imre deák, 1610-ben Widak András, 1611-ben pedig Siluester Freölik iratkozott be a győri polgárok közé testálóink közül. 36 Amint láthatjuk, végrendelkezőink tucatjai azonosíthatók e névjegyzékből. 37 Ezenkívül van még két olyan jegyzékünk, amely segíti a pontosabb azonosítást. Az egyik a városi protocollumban talál­ható és a következő feliratot viseli: „Anno 1615 die 29 Decembris Iratatott Wionan be az protocollumban az giőry városy polgároknak neuwk az Esküitek­nek Járások ßerentt". 38 Ebből csak az 1615 után testálókat figyelve is több tu­catnyi azonosítható, így pl. Szimberger György, Bodo Mihály, Nagy György és Dallos Gergely. 39 A másik jelentős forrásunk Győr város 1617. évi telekkönyve. 40 Ez különösen értékes forrás, mivel a házak akkori tulajdonosa mellett nem rit­kán az előzőt is feltünteti, így az 1617 előtti évekre is használható. Ebben ta­lálkozunk pl. Rózsa Bálint özvegyével, Nagy Györggyel vagy Gregor Roll özvegyével. 41 Mindezen források azt mutatják, hogy végrendelkezőink — főként az 1600-as évek elején, de kisebb mértékben később is — folyamatosan kerültek be Győrbe és vettettek fel a győri polgárok névsorába. Hogy honnan kerültek ide — vagy honnan kerültek vissza —, arra próbálunk meg az alábbiakban vá­laszolni — főként családi kapcsolataik elemzésével. 42 Nézzük először a magyar végrendelkezők kapcsolatait! Az 1604-ben testáló Pafi Kata asszony tételesen leírja, hogy milyen vagyontárgyai maradtak az első urától Bakán, Pozsony vármegyében; ugyancsak tőle maradt rá egy ház Komáromban; a bátyja szintén Komáromban lakik: emellett említi Újváron lakó rokonait is. 43 Nyrő János házastársa 1624-ben Újváron lakó nővérének hagy egy pártaövet. 44 Az 1613-ban testáló Kapra Pál özvegye öccseként említi öttevényi Tooth Jakabot. 45 Ferenc deák 1614-ben Szentmártonban lakó roko­nát említi; ugyanott lakik az 1625-ben testáló Czillagh Péter bátyja is. 46 1616­ban Jakustich Zeőcs Mihályné egy húgát említi, aki Óváron él. 47 Pathay István 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom