Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi szerepének változása a XVI. században

GYŐR KERESKEDELMI SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA A 16. SZÁZADBAN A 16—17. századi magyarországi kereskedelem, mindenekelőtt pedig a kelet—nyugati export-import, történetében, gazdasági-társadalmi kihatásában Debrecen szerepének ábrázolása a meghatározó a hazai történetírásban. Köszönhető ez természetesen a város tényleges szerepének, de nem utolsósorban annak az alapos forrásfeltárásnak, amelyet a helytörténészek és az országos történet kutatásával foglalkozók az elmúlt évszázadban végeztek.

1 Megközelítően sem ismerjük viszont azonos mélységben mindazon városok és mezővárosok szerepét, amelyek a három részre szakadt Magyarország egyes területei között az árucsere új központjaivá fejlődtek és biztosították az áruforgalom fenntartását a török hódoltság másfél évszázada alatt. Nemcsak az egyes országrészek között, de Nyugat- és Dél-Európa felé is. Minden bizonnyal közéjük tartozott keleten Várad, Túr, Bátor, a középső országrészben Kecskemét, Ráckeve, nyugaton Komárom, Nagyszombat, Győr, Somorja. Az Ausztriába, Itáliába és a német birodalom városaiba irányuló magyar szarvasmarha-kivitel útvonalaival, jelentőségével kapcsolatos kutatások nyomán a századforduló — Takáts Sándor munkássága — óta fontos adatok sora ismert Győr kereskedelmi szerepéről.

2 A két világháború között a helytörténész Bedy Vince mindenre kiterjedő figyelmét a gazdaságtörténet, a kereskedelem- és ipartörténet sem kerülhette el. Egy-egy kisebb közleményben foglalta össze a különböző kereskedelemtörténeti adatok akkor ismert sorát, erőteljesen hangsúlyozva a kérdés vizsgálatának fontosságát a város története szempontjából.

3 Az 1970-es években, részben a nemzetközi tudományos együttműködés keretében, Rúzsás Lajos, Szakály Ferenc, Makkai László illetve Othmar Pickl és Helfried Valentinitsch gráci professzorok kutatásai a közép-európai kereskedelmi kapcsolatok: a szarvasmarha-export keretei között helyezték el, — számos fontos adattal és megállapítással bővítve ismereteinket — Győrt és a nyugat-dunántúli területeket/

1 Célunk most az, hogy korábbi tanulmányaink adatainak kibővítésével, részben az említett szerzők írásaiban közölt ismeretek helyi vetületű összefoglalásával önálló keretben mutassuk be a 16—17. századi Győr kereskedelmét.

5 Sajnos a kép még most sem lehet teljes, mert éppen a város gazdasági struktúrájára, s ezzel összefüggő társadalmi kérdésekre vonatkozó források .-— adóösszeírások, levelezések — maradtak legkevésbé az utókorra. A lehetőség ily módon csupán a körvonalak felvázolására adott. " "•".•'•• x A város gazdasági fejlődésének meghatározó eleme mindenkor földrajzi fekvése volt. Itt haladt keresztül a Budát Béccsel összekötő.Duna-jobbparti út, itt kínálkozott kedvező átkelési lehetőség a Rábán és a Duna mosoni ágán* il23