Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Lővei Pál. Adatok Győr középkori topográfiájához

19 Fügedi E., Győr városának 1271. évi kiváltságlevele. In. Győr, Várostörténeti tanulmányok. Győr 1971. 109—117, v. ö.: Gecsényi 1983. i. m. 31. 20 Gecsényi L., Győr városa 1526 után. Arrabona 18 (1976) 202. 21 Tomka P., Győr, Gorkij u. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 31. 1978. 49—50. 22 Villányi i. m. 24, 130; Bedy 1939. i. m. 20—22. 23 Villányi i. m. 19; Gecsényi 1976. i. m. 206, 212; Gecsényi 1983. i. m. 43. 24 Radvánszky B.—Závodszky L., A Héderváry család oklevéltára I. Bp. 1909. 592— 593 (410. sz.), v. ö.: Gecsényi 1983. i. m. 40. Errefelé a káptalan tagjainak, valamint Nagylucsei Orbán püspöknek is voltak házaik: Gecsényi 1983. i. m. 35, ill. 43. 25 Gabler D.—Tomka P.—Albeker M., Győr, Széchenyi tér. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 23. 1970. 28—29; az 1271-es privilégium feltételezhető szerepéről is: Tomka 1976. i. m. 408; az 1271. évi oklevélről: Fügedi i. m. 26 Villányi i .m. 130. 27 L. E. (Lovas Elemér) ismertette Dr. Jeney Ferencnek, a győri Széchenyi tér 1617-es képét vázoló, a Dunántúli Hírlap 1939. aug. 6., 13., 20-i számában megjelent cikkeit. Győri Szemle X (1939) 149; Lovas E., Győrváros régészeti katasztere. I. Győri Szemle XII (1941) 177—178. 28 Az egyik kibontott, töredékes darabot — amelynek két élén élszedés, a harmadikon az ajtószárny felfekvését biztosító horony fut, homlokoldalán pedig egy vascsap eredeti helyén maradt meg — a győri Xántus János Múzeumba vittünk. 29 Gecsényi L. szíves közlése, v. ö.: Villányi i. m. 130. 30 Villányi i. m. 130. 31 Lővei P., Győri téglák és téglabélyegek. Bp. 1983. (Kézirat, Országos Műemléki Felügyelőség) iv-vi, 3—6. 32 A Szentháromság-kápolna házáról (1535, 1562) ; Bedy 1936. i. m. 78. 33 Gecsényi 1976. i. m. 216 — a házat a káptalan által a városnak városháza céljára 1563-ban ideiglenesen átengedett szomszédos ház (Széchenyi tér 3.) kapcsán, valamint az 1567. évi telekkönyv alapján lehetett azonosítani (Gecsényi Lajos közlése alapján, ill. Villányi i. m. 28—29, 134). 34 Gecsényi Lajos szíves közlése. 35 Villányi i. m. 134, 141, 185. 36 Gecsényi 1976. i. m. 219. 37 A tulajdonosok ezekben az években a pincét elzálogosították (Gecsényi Lajos szíves közlése). 38 Gecsényi Lajos szíves közlése. 39 Felvallás 1684-ből és osztálylevél röviddel későbbről: Győr-Sopron Megyei 1. sz. Levéltár, Győr. A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, Felvallási jegyzőkönyv 1680—1693. XII. 16/14. 138r—139r, valamint Győr Városi Levéltár, Prothocollum 1686. IV. A. 1001/a/15, 222—224 (112. sz.); 1703: Villányi i. m. 185. 40 Villányi i. m. 19—20; Gecsényi 1976. i. m. 206—207; Gecsényi 1983. i. m. 31. 41 Villányi i. m. 29; Bedy V., A győri székeskáptalan története. Győr, 1938., idézi: Borbíró—Valló i. m. 87, 301 (61. jegyzet). 42 Villányi i. m. 30. 43 Jenéi F.—Koppány T., Győr, Bp. 1964. 137, 140. 44 Jenéi—Koppány i. m. 137. 45 GySmlL, 1732-es nemesi összeírás, 2 .o. 46 Szávay Gy., Győr. Győr, 1896. 159 (az egyezséglevél 1. pontja). 47 GySmlL, 1749/50-es adóösszeírás, 18. o. 48 Győr, Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény. 49 Villányi i. m. 130, 139—140; Kalmár M., Győr barokk tere. Arrabona 18 (1976) 184—185. 50 A terepviszonyok ilyetén jellemzése megegyezik Tomka Péter közöletlen megfigyeléseivel, lektori véleményéből idézve: „Nagy örömömre szolgált a középkori állapot rekonstruálása során tett megfigyelése (a szerzőnek), hogy t. i. észak felé, a Dunával párhuzamos lapos hátság felé fokozatosan emelkedett a terepfelszín. Ezen a hátságon kellett ugyanis — egyéb megfigyelések alapján — a római útnak futnia. Kár, hogy a római, népvándorláskori állapotoknak a középkori város alakulásában játszott szerepére nem tért ki, ezt úgy látszik — jobb híján — egyszer magamnak kell pótolni...". 51 Villányi i. m. 57—58, 61. 52 Villányi i. m. 59, 130. v. ö.: Lővei P., Az Altabak-ház. In: Emberek, események, épületek (Győri Városszépítő Füzetek 3.) Győr [1989]. 17—18. 21