Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - Szabó Péter: Rómer, a régiségbúvár

gas mérce, mely a szaklapokban jószándékú amatőrök jóvoltából bőségesen csordogáló leírások megszűnését eredményezte, lehetetlenné téve egy szakági szintézishez szükséges adatbázis kialakulását.

16 „Nyilván sokkal többen ismerték Rómerben a jó tanárt, az ügyes arch, bizottsági szakreferenst, a nyilvánosság előtt folyton szereplő agitátort, mint ahányan benne a tudóst méltányolták".

17 Hampel emlékbeszédének ez a minősítése jól tükrözi azt a szemléletmódot, amely Rómer életművében kíméletlenül szétválasztja a megfelelő diszciplínákba sorolható műveket a teljes életmű felépítésében ugyancsak jelentős népszerűsítő, mozgósító célú munkáktól. A Romért követő nemzedékek azonban újra és újra felfedezték ennek a sokoldalú munkásságnak azokat az eredményeit, amelyeket a kritika kirostált ugyan, de az új feladatokhoz ismét időszerűvé váltak. így értékelhetjük a muzeológia körébe tartozó mozzanatokat, melyek mind a gyűjtőmunka módszereihez, mind a feldolgozáshoz napjainkban is segítséget adnak.

18 Ugyancsak megnőtt az értéke a mai muzeológia számára Rómer kiállítási eredményeinek és közművelődési példamutatásának. Rómer törekvéseinek komplexitását jól érzékelteti a céhemlékek megmentésére indítványozott országos program, melynek tervezetét 1877-ben a Történelmi Társulat elé terjesztette.

19 Zseniális volt a felismerés, amely a frissen keletkezett forrásanyag jelentőségére irányította a figyelmet. A megvalósítási terv számításba vette az írott és tárgyi emlékek teljes skáláját, melyek úgyszólván minden tudományág számára forrásként hasznosíthatók a történetírástól a muzeológiáig. E gyűjtőkampány felbecsülhetetlen értékeket mentett meg, többek között ekkor alakult ki a győri múzeum európai rangú céhgyűjteménye. A nagy horderejű indítvány nyomán közgyűjteményekbe került emlékanyag feldolgozása a felhívás után csaknem száz évvel jutott el a forrásanyag kataszterének elkészítéséig és a szisztematikus feldolgozásig.

20 Napjaink kutatóinak is még számos feladatot ad a „közművelődés, ipar- és műipar történetének, a városok polgári osztályának" vizsgálatához.

21 A Rómer-életmű általában nem igényli érdemeinek hangsúlyozását, de muzeológiai vetületének kissé elhanyagolt területét szükséges volt felvillantani ebben az intézményben is, amely a múzeumügyben végzett munkájának testetöltött példája. Rómer Flóris személyében itt nem csupán az alapítót, hanem a nagy szakmai elődöt tisztelhetjük, akit méltán tekintünk példaképünknek. Szabó Péter Elhangzott Győrött, 1989. május 18-án a Xántus János Múzeumban rendezett Rómer Flóris emlékülésen. JEGYZETEK 1 Börzsönyi A., Rómer Flóris Ferenc. In: A pannonhalmi főapátság története. Budapest, Stephaneum Nyomda R.T. 1916. (672—709. 1.) Vő. A Győri Szt. Benedek-r. főgymn. ért. 1910—11. (1—40. 1.) 2 Marosi E., Rómer Flóris művészettörténete. In: Műemlékvédelem XXXII. évf. Budapest, 1988. 4. sz. (214—222. 1.) 3 Győri Közlöny 1859/101. sz. (402.. 1.) Rómer F., Szünnapi levelek... XIV. 4 Banner J., Rómer Ferenc Flóris In: Arrabona I. 1959. (7—26. 1.) (idézi Márton L., A magyar ősrégészeti kutatás múltja. MSZ (1931). 5 Rottler F., szerk. Egyház műveltség, történetírás. Bp. 1981. 389. p. (V.o. Marosi E., i. m.) 6 Rómer F., Sz. Vilibald egyháza és Béla kútja. Tud. Tár. 1840. IV. 8. k. (370— 372. 1.) ; Vő., Zudar László sírköve Tud. Tár. 1841. (Értekezések) IX. k. (63—66. 1.) 208