Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről II. (Fruhmann Antal, Győr)

A tüzelőtér vagy égetőgödör 205 cm hosszú, 164 cm széles és 120 cm mély téglával körülfalazott gödör, melynek peremét gerendakeret szegélyezi. Ha nincs a kemencében égetés a gödröt deszkaterítéssel fedik le. Az akna kemence felőli falában 20 centiméterre a padlószinttől három vasajtó látható, mindegyik alatt egy-egy hamuzó nyílással. Az ajtók három 31/31 centiméteres keresztmetszetű tüzelőcsatornát az úgynevezett árkot zárják le. Az árkok feneke az első egyméteres szakaszon élére állított téglából készült, rácsosán falazva. A rácsok alatt vannak a hamuzó üregek. Az árkok oldalát élére állított téglával burkolták, míg a tetejüket laposvasakra fektetett samottlapokkal fedték le. Az árkokban rakott tűz a kemence alatt húzódott végig, majd a végén jobbra-balra fordulva ismét visszatért a vakárkoknak nevezett csatornákon. A két szélső árok =i 2m 1 9. A kemence keresztmetszete: 1 a berakótér, 2 a mufola, 3 a megfigyelő ablakok, 4 falkötő vasak, 5 az árkok, 6 a vakárkok. külső oldala mellett egy-egy vakárok vezet, míg a középső árokból jobbra is, balra is fordul egy-egy visszatérő csatorna. A vakárkokban visszavezetett tűz függőlegesen felemelkedett és az emésztőbe jutott, ahol nekiütközött egy lyukacsos falnak, az úgynevezett báránynak. A bárányon átmenve a tűz a kemence 160