Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

A céhekben általános „divat" volt az, hogy a mesterek fiaikat igyekeztek mindenképpen bejuttatni, ezzel szinte „hitbizománnyá" tenni azt. Erre példa az 1820-ban a Helytartótanácshoz beadott levél. „Tagenteufel győri gombkötő mester özvegye Ferenc fia számára kéri a még hátralévő 2 év vándorlási idő elengedését, amit a Helytartótanács engedélyezhetőnek is tart."*

08 Az újabb mesterek felvételét sokszor azzal utasították vissza, hogy az illető nem katolikus, mint pl. a zsidó származású Leopold Ignác óradi születésű legény esetében.

109 A remeklést is megnehezítették, amint ezt az 1835-ből visszamaradt remeklista illusztrálja. Az tény, hogy a céh egyre több pénzt követel mindenféle ürüggyel a belépni szándékozó mestertől. így remélték céljukat elérni, hogy minél kevesebb új tagja lehessen a céhnek. A múlt század második felében már egyre sürgősebb volt a céhek megszüntetése, ami végre 1872-ben megtörtént. Erről így olvashatunk a bejegyzés alapján: „A nemes Győri Gombkötő Czéh Áldozó Csütörtökön szétoszolt délelőtt 11 órakor 1872. Május 9-én". A feljegyzések szerint „A Győrvárosi gombkötő czéh tagjai közösen megegyeztek abban, hogy a czéhnek minden irományát, pecsétjét, zászlója és könyvei a Győri Múzeumba adassanak".

110 Tárgyi emlékek Beadták még a birtokukban lévő kócsagforgót, vas serleget, Mészáros Lajos mesterremekét. Az idők folyamán azonban a vas serleg és a kócsagforgó elveszett, a többi tárgyi emlék és a jegyzőkönyvek megmaradtak. A gazdag írásos anyag mellett fennmaradt a céh két pecsétje is. Az egyik 1650-es keltezésű, kócsagtoll, vitézkötések és a gombkötéshez szükséges szerszám látható rajta, mint mindenütt. A másik pecsét 1670-ből való. Hasonlóan vitézkötéseket, szerszámot és félkézben tartott kócsagtollat ábrázol. Ezen a pecsétnyomón a latin nyelvű felirat jól olvasható: „a sigilum X Goet X nodific X Jaurinensis an 1670"

111 A céhnek természetesen nem csupán pecsétje volt, hanem zászlója is. 1744ben határozták el a zászló csináltatását, mivel a körmeneteken és miséken minden céh zászlójával együtt vonult fel. Tételesen felsorolják, a képírónak, lakatosnak, szabónak mennyit fizettek az elkészített munkáért, összesen 193 Ft-ba került, ami akkor viszonylag nagyobb összegnek számított. Az első zászlóról több feljegyzés nem maradt fenn, így pontosan nem tudhatjuk milyen volt.

112 Megmaradt viszont a XIX. század elején datált zászlójuk, rajta a gombkötők szimbóluma látható, illetőleg Áron bibliai alakja. Fennmaradt még a legények ládája. Szabó Péter a festett felület, az egyszerű puhafaszerkezet miatt sorolta a reneszánsz hatást követő ládák közé. A láda előlapját a gombkötők ismert címere, a jobb kéz által tartott kócsagtollas forgó, illetve a zsinóröv képe díszíti. A láda készítésének évszámát — 1833. a fedélre festették.

113 őriznek még a múzeumban különböző késztermékeket is, gombokat, vitézkötéseket, zsinórmunkákat, paszományokat. * * * A XX. század elejére a városban élő gombkötők kihaltak. Ennek ellenére nem szűnt meg e mesterség, mert ekkor már a Rohrer-cég működött, mint 133