Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Lővei Pál. Adatok Győr középkori topográfiájához
több felülvilágító ablaka is előkerült. Az északi, a mai múzeum belsejébe eső homlokzaton a földszinten csúcsíves kőkeretű ajtó és mellette egyenes záródású, késő gótikus ablak mutatkozott, az emeleten pedig nagyméretű, ugyancsak csúcsíves kőkeretet bontottak ki. A térre néző, nyugati homlokzat előtt kutat tártak fel (ma ez a homlokzat is az épületbelsőbe esik). 9 Az emeleti (beemelő-) nyílás alapján a feltáró nem lakóházként, hanem tárolásra szolgáló raktárépületként határozta meg az objektumot 10 , a helyreállítási munkálatokkal párhuzamosan Tomka Péter által végzett régészeti feltárás során előkerült, az épülethez csatlakozó veremsor a magtár-funkciót megerősítette. A korábbi rétegek a területnek a 10. sz. óta lakott voltát mutatták, a kőépület előtt, a 13—14. században a területen egy több periódusú, cölöplyukas, talpgerendás és sövényfalas épület állt, amelynek határfala és kemencéje tárult fel. 11 A székesegyháztól délre, az Apor Vilmos tértől a várfalig terjedő területen, a Rába-gyár vendégházának építése előtt Szőnyi Eszter és Tomka Péter végzett feltárásokat 1978-ban. Itt a legkorábbi jelentős középkori épület egy talán 10. sz. végi, hosszan elnyúló, félig a földbe mélyített, cölöpszerkezetű objektum volt, amely az egykori — a késő középkori várfalat megelőző — sánchoz csatlakozott. Az építmény Árpád-kori pusztulási rétegébe alapoztak a terület nyugati részén egy kőépületet, amelynek faragott kövekkel képzett bejárata és küszöbe is előkerült. Építését a kiszedett falának betöltésében talált 14. századi leletek a 13. századra keltezik, ennél korábbi se igen lehetett, hiszen a falában már másodlagosan felhasznált, román kori kőfaragvány-töredékre leltek. A telek északkeleti sarkában sövényfonatos, cölöpszerkezetű épület részletét tárták fel, amelynek egy részét később kőből, téglából átépítették, a legfelső padlószintet Zsigmond pénze keltezte. A terület késő középkori képéről csak néhány verem, pince nyújtott adatokat, mivel az ásatás előtt — az építkezést előkészítendő — gépi tereprendezést hajtottak végre. 12 Egyetlen ma is álló lakóépület középkori eredete biztos még a Káptalandombon, a székesegyház északi homlokzatával szemben a Káptalandomb 11. sz. házé. Az 1987-ben a déli (utcai) homlokzat tatarozásakor levert vakolat alatt egy emeletes, középkori épület keskeny, kanelurázott, középkori téglából álló falazata bukkant elő, a földszinten korábbi nyílásokra utaló boltövek jórészt elpusztított maradványaival. A mai épületnek a keleti fele valamikor a 14—15. században épült, a nyugati rész a 16. sz. második feléből származónak tűnt. A közelebbi vizsgálatokra nem volt mód. 13 Az ásatások során feltárt objektumok egy része a korai ispánsági központ együtteséhez tartozhatott, így a gerendavázas sánc és egyes faszerkezetes épületek. A rövid ásatási beszámolóktól eltekintve közöletlen eredmények elemzése nem feladatom. A kis templom részletes közlése is várat még magára. Apró mérete ellenére igen nagy jelentőségű a másodlagosan talált kőfaragvány-töredék, amely — úgy tűnik — a 11. sz. második, a 12. sz. első felének emlékeivel rokon. 14 Talán a korai székesegyház kicsiny építészeti maradványával állunk szemben. (13. kép) A Káptalandomb késő középkori épületeiről több írásos adat szól. A régi káptalani iskola és az olvasó kanonok lakása a székesegyháztól délre feküdt, azon a telken, amelyet a katonaság a 16. sz. második felében élésház céljára foglalt le 15 •*-ez a Rába-vendégház helye —, azonban a feltárás során éppen az ennek pontosításához segítségül számba jöhető rétegek és maradványok előzetes elpusztítása és az azóta épült, hatalmas épület miatt a konkrét azonosítás aligha lehetséges már. Az 1567. évi telekkönyv mindenesetre a katonai szertár 9
