Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: Győr vármegye 1825. évi szabályrendelete a cifraszűr viseléséről

mesterembereket okolták. Ezen átirat tartalmával Győr vármegye 1818. évi január 2-i kisgyűlésén egyet is értettek, s valószínűleg a járásokban és Győrben ki is hirdették. Ez az állásfoglalás jelentette most a közvetlen kiindulási alapot. A tisztikari kiküldöttség beszámolójában elmondta, hogy úgy a megye, mint maga a város is (Győr) szűrszabóinak megtiltotta a cifraszűrök készítését, vásárokban, hetivásárokban történő árusítását. Ez a tiltás ekkor is érvényben volt, ennek ellenére mégis találkozni lehetett a díszes ruhadarabok adásával, vételével. Miután a meghívott szűrszabók a határozatot hozó vármegyei nemeseknek a veszprémi átiratban található szakkifejezéseket megmagyarázták, a szakértőkkel is megerősített kisgyűlés a következőképpen döntött: az alapvetéssel, a tiltással egyetértett, de a veszprémiek által leírt szűrt is túl „cifrának" találta, mely — a mesteremberek szerint (?) is — még „maguknak az áruló szűr szabóknak is kitsapongásokra" adhat alkalmat. Fehér vármegye határozatát fogadták el Győr vármegyére is irányadónak, ami semmiféle cifraságot a szűrön nem engedett. (Részletes leírása a B függelékben.) A szabályrendelet megszegőinek a következő büntetéseket helyezték kilátásba: a nemeseket — függetlenül jogi és vagyoni állásuktól — egy arany büntetésre, a nem nemeseket 24 pálcaütésre ítélték, a tiltott ruhaneműt pedig elkobozni szándékoztak.

4 A kisgyűlési végzést március 7-én a vármegyei közgyűlés is elfogadta és megerősítette. A jegyző a protocollumba elégedetten jegyezhette, hogy a vármegyében ama hívságos és botránkozást keltő viselettel magát nemesember nem különbözteti meg, és e „hasznos rend megtartásával" a nemesi szabadságukat is „díszítik", s illően az adózó népnek is jó példát mutatnak. A hathatósabb megoldás a járásbeli szolgabírák kezébe került, kik parancsot kaptak, hogy a kisgyűlés határozatátjárásaikban többször is hirdessék ki, tartassák be, „méglen ezen vissza élés és az adózó népnek fényűzése el nem múlna."

5 Dominkovits Péter FÜGGELÉK A néprajzi értékű statútumokat az alábbiakban betűhív formában adjuk közre. A. Veszprém vármegye 1824. augusztus 2-án Veszprém mezővárosban tartott közgyűlésének határozata a cifraszűr viseléséről. A Czifra szűrök késztetésének és viselésének meg tiltása érdemében hozatott végzés a 357-ik sz.a. a Veszprémi, és Palotai szürszaboknak azon könyörgő Levele következésében s ért. Melly érdemben a várt tudósíttás vélekedésével a kiküldött Jeles Deputationak bé adattatván felolvastatott, és az minden pontokra nézve helyben hagyattatott,-annak következésében a Te(kin)t(e)tes Karok és Rendek a Czifra szűröknek készíttését és viselését mint lopásokra rablásokra és egyéb erköltstelenségekre ingerlő s tsábittó költséges ruházat nemnek viselésit egy átallván minden külömbség nélkül Nemes vagy nemtelen személyre nézve leg szorossabban eltiltani méltóztattak, mivel azomban ez ideig még az meg határozva nem volna, melly szűrök jöjjenek a czifra szűrök nevezete alatt, mellyek sem, a Te(kin)t(e)tes Karok és Rendek meg lévén győződve arról, hogy minden kérdések, mellyek a czifraságok érdemében előfordulnak, tsak ugy enyésztethetnek el, ha a szürszaboknak bizonyos meg határozott sinor mérték, mellyet a szűrök készittésében kövessenek, fog ki adattatni-ezen tekintetből megrendelték, hogy a Nemes Megyében a szűröknek készittése, és állására nézve ezen előszámlálandó sinor mérték tartasson, t. i. 80