Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)

55 Uo. 1867. marc. 20. 56 A kompromittálódás oka a következő volt. Pámer Mihály erdőinspektor az 1839. H. 27-i közgyűlésen az ún. „Ingenieur" erdő tisztogatását hirdette meg. A vele rokoni kapcsolatban is álló Cseh-Szombathy József sógorával, Hamar Györgygyei és cselédeikkel, a határnapot meg nem várva erdőirtásba kezdtek, a família hivatalos személyeit rágalmazták, bántalmazták. 57 Nem zárhatjuk ki az erdőbíró-erdőispán tisztségek bemutatásánál azt a lehetőséget sem, hogy az erdőbíró bírságolási jogköre kiterjedtebb volt. (Analógia: hegybíró-hegymester 1. 61. sz. jegyzet.) 58 Magyar törvénytár (Továbbiakban: MTT) 1740—1835. évi törvénycikkelyek. Szerk.: Márkus D., Bp. 1901. 202. p. 59 MOL N. 26. Archívum Regni. Conscriptiones Regnicolares Comitatus Jauriensis Mikrofilmmásolata GyL Filmtár 10. d. 60 Fényes i. m., i. h., uő: Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. k. Pest 1841. 116. p. 61 Pontos hatásköri leírás hiányában a két funkciót összemosni nem tanácsos. A hegyközségek néprajzi kutatásai nyomán számtalan példát lehetne felhozni a hasonló elnevezésű, de a helyi szokások szerint különböző feladatokat is ellátó tisztségviselőkre (pl. a hegybíró-hegymester terminusok váltakozó tartalmú használatára). Részletesebben: Szőlőhegyi rendszabályok és hegyközségi törvények a 17—19. századból. Összeáll, bev. : ÉgetőM., Bp. 1985. 205. p. A helyi szokások változatossága Győr megyében is megfigyelhető, pl. Nagyécs esetében az artikulusokban a hegybíró és a hegymester felváltva használt azonos tartalmú kifejezés, míg Nagy- és Kisnyúl esetében a hegybíró és a hegymester feladatai már részben elválnak, a hegybíró a szőlőbeli peres ügyeket intézi (szekérutak helyrehozása, elszántások, a szőlőeladásnál mint hiteles személy jelen van etc.). Bírságolása hasznából a hegymester is részesedik. GyL Szőlőhegy rendszabások vö.: Égető i. m.: 30—31. p. 62 A Szalay-féle per kiindulásáról: MOL P. 980. Capsa E. 1. 63 Vö. : A magyar nyelv értelmező szótára I. k. A—D. Bp. 1959.452. p. Forrásaink két becsüst említenek: Molnár Pál (7-1837. ü. 2.), Cseh-Szombathy József (1837. H. 2.-?) 64 A jegyzőkönyvek alapján értékes bértörténeti adatsorokat lehetne összeállítani. Az érdeklődés felkeltése végett álljon itt csak „egy" példa: a) A csősz fizetése 1815-ben: 30 vft, 15 kereszt búza, 10 kereszt rozs, 10 kereszt zab, 1 pár új csizma. (1815. V. 7.) b) 1830-ban: 25 vft 25 pozsonyi mérő — harmadrészenkénti arányos osztásban — búza, rozs, árpa, 5 pozsonyi mérő zab. (1830. XI. 11.) A mértékegységekről tájékoztat: Bogdán I., Régi magyar mértékek. Bp. 1987. 98., 108. p. 65 A tagosztály idején a csőszt sokszor József-naptól július első napjáig, illetve nyár elejéig fogadták csak fel. (1840. X. 11.) 66 A közbirtokosság 1839-ben a két erdőőrt tartotta megfelelőnek (1839. IV. 24.), 1843-ban kivételesen 3 főt fogadtak fel. (1843. IV. 6.) Előfordult, hogy munkájában segédei helyett gyermeket alkalmazott. (1822. V. 6.) 67 GyL Gyvm kgy jkv 1830/589-590. 68 Például 1829-ben a gulyás és a csikós minden szarvasmarha, illetve ló után 15 kr-t kapott, azonkívül V

4 pozsonyi mérő gabonát és 24 ruberes marhát legeltethetett közlegelőn saját hasznára. (1829. XI. 9.) 69 A szőlőpásztorok munkájára: GyL Szőlőhegy rendszabások 70 Kovács M., Falusi tisztújítás. Győr, 1847. 38. p. A feladatkörök szokásjog szerinti változatosságát kiválóan illusztrálja a bakter esetében is a következő példa: A Pozsony megyei tejfalui közbirtokosságban az éjjeliőr a harangozó és a tizedes feladatait is ellátta. 1. : Csiba L., A tejfalusi közbirtokosság történetéből=Néprajzi Közlemények 1958. 4. sz. 333. p. 71 Kovács i. m.: 35—36 p. 1826—38 között a tizedesi feladatokat Bodács István harangozó látta el. Decsi, Széki 1890. 44. p. 72 Itt kell megjegyeznünk, hogy a csőszökkel együtt (1843. VI. 25.) néha őt is részesítették a határon áthajtott állatok utáni vámbevételből. 73 Egy község jogi életének bemutatására: Csizmadia A., Ivád jogélete=Archivum 9. 1979. 34—61. p. 74 Kállay 1983. 130—143. p., uő.: Földesúri bíráskodás a nemesi közbirtokon=In: Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Ádám A., Benedek E, Szita J. Pécs, 1980. 183—194. p. 75 L. 28. sz. jegyzet 76 MTT 1836—1868. évi törvénycikkek Szerk.: Márkus D., Bp. 1896. 61-62. p. 77 A kandidált táblabírók: id. Iványos Gergely. Vincze Lajos, Németh Péter. Győr vármegye több táblabírója a bőnyi birtokos nemesekből került ki. Matusek A., Győr vármegye táblabírái=Győri Közlöny 1865. 43. máj. 28—49. június 18. (a teljes közlés 41—50. sz.) 114