Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)

Adatok a XIX. századi közbirtokosság előtörténetéhez A bőnyi nemesi közbirtokosság közvetlen létrehozója Iványos (II.) Miklós volt, de a családi és közbirtokossági alapvagyont a nagyapa, a hajdani mosoni mezővárosi polgár, Iványos (I.) Miklós teremtette meg. 1630—60 között nemcsak a Bőny környéki nemesi részbirtokok sorát vette zálogba, illetve vásárolta meg, hanem a marhakereskedelemből származó jövedelméből ideiglenesen a Nádasdy grófok több faluját is megszerezte. Fia, Gergely korán meghalt. Unokája^ (II.) Miklós az 1653-ban Takó Ilonával kötött házassága után kevés hozományt kapott apósától, Takó Miklós végvári tiszttől. Annál jelentősebb vagyonhoz jutott a fiúörökös nélkül elhalt András testvére után.

8 Iványos (II.) Miklós vásárlással, cserével, házassággal a családi vagyont tovább gyarapította,

9 maga a megye „bene possessionatus" nemesei közé tartozott. Részt vett a megye politikai életében, személyével az országgyűléseken is találkozhatunk, pl. 1681-ben Sopronban, a protestáns rendek képviseletében.

10 1702-ben Rét- és Bagoch-alapi birtokait megosztotta 10 gyermekével.

11 (Bagoch vagy Bakoch-Alap nevét a XVI—XVII. századi hasonló nevű család után kapta.) E birtokosztás után a compossessoratus 1712-ben jött létre, mikor halálával ingó és ingatlan vagyona négy fiára és hat lányára maradt.

12 Imre, Miklós és Ádám utódok nélkül haltak meg a XVIII. század első felében. A fiág folytonosságát András biztosította két fiával. A leányágakban a Kenessey, Lossonczy, Gyory, Roboz, Nagy és Sáry családok férfi tagjaiból házasodtak.

13 Ez az egy fiágból és hat leányágból álló „osztályos nemzetség" alkotta a közbirtokosságot, mely ágak — néha már szinte csak a hagyomány alapján — időszakunkban is fennálltak. A közbirtokosság életébe bepillantást nyújtó XVm. századi iratok zömmel a századot átívelő perek világát villantják fel; amely perfolyam az 1712-es birtokosztást rögtön követve a fiágak elhalásával kezdett elmérgesedni. Ezekből az iratokból tűnnek elő a század második felében beházasodott és a község XIX. századi önkormányzatában is jelentős szerepet vitt Laky, Démi, Panda, Patonay családok nevei.

14 Lehner György is ez időben szerzett a közbirtokosság területén zálogjogon birtokot.

15 Az új birtokos nemesek és nemesi özvegyek megszerzett statusuk védelmében, vagyonuk gyarapításáért, többször egymással is érdekszövetségeket létrehozva, elkeseredett pereket folytattak a hét „osztályos nemzetséggel".

16 A közbirtokosok közös jövedelmüket a rét- és legelő árendálások, fűbéres marhák fogadása mellett 1758-tól kocsmaárendálással is növelték. Egy század végén keletkezett perirat már mészárszék és malom közbirtokossági tulajdonát is megemlítette.

17 A közjövedelmet növelő bérletek mellett a birtokosok saját birtokrészeikből magánhaszonra gyakran árendáltattak, illetve ezeket cserélték, eladták. A sok részletében megragadható birtokforgalom

18 a faluban lakó nemescsaládok változásaihoz is sok fontos adalékot ad. A XVII. század utolsó éveitől a XIX. század derekáig egy lassú területi egységesedési folyamat is bekövetkezett, mely során a XVIII. század utolsó évtizedére alakult ki véglegesen Alsó- és Felső-Bőny egyesítésével, Közép-Alappal (volt Bagoch-Alap) és az Örkényi pusztával a bőnyi nemesi közbirtokosság. Az Örkényi puszta 1839-es Rétalappal történt egyesítése (1840.

1. 15.) a két szomszédos közbirtokosság szorosabb együttműködését is hozta. A kölcsönös rokoni és birtoklási kötődések már előzően megkövetelték egymás közgyűlésein a kölcsönös érdekképviseletet, amely ezután nemcsak rendszeresebb lett, hanem vég92