Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Tóth L.: Az alkotmányos liberalizmus belső vívódása és tagolódása a kiegyezés előtt Győr megyében (1861–1867)
dikális polgári baloldaltól, s az alkotmányos centralizmus híve lett. Tipikus alakja e kornak, szívében mindvégig 48-as maradt, ám értelmével nem találta meg az igazi megoldást, s megállt egy „arcnélküli" középúton. 1867-ben, a kiegyezési törvény elfogadása előtt feladta képviselői mandátumát, s visszavonult a politikai élettől. 8. KOZMA IMRE: ügyvéd, a polgári radikálisok és a liberális baloldal egyik kiemelkedő személyisége, Kossuth feltétlen híve az 1849-et követő évtizedekben is, 1848-ban Győr országgyűlési képviselője, melyet a közbizalom 1861-ben is megadott neki. Az önkényuralom évtizedében titkos kapcsolatot tartott a kossuthi emigrációval, miközben magányosan, nagy önfegyelemmel őrizte emlékezetében az 1848-as időket. Több politikai tárcát írt, szívesen fordított az angol polgári irodalomból itthon hasznosítható közjogi-történeti műveket. 1861-ben megjelentetett „A magyar nemzet szebb jövője" c. munkája az egyetlen hazai Kossuth-fordítás 1849—67 között. Az 1865-ös választásokon a pesti és a győri jobboldal megbuktatta. Kárpótlásul a „becsapott győri közvélemény" nagy szótöbbséggel polgármesterré választotta. A megkeseredett sorsú, hajdani győri „márciusi ifjú" erkölcsi megingás nélkül, végig hűséges 48-asként utasította el a kiegyezést. 9. KRISZTINKOVICH EDE: radikális baloldali gondolkodású ügyvéd. Ő már az 1848 utáni nemzedék tagja. Szónoklataiban, közéleti szerepléseiben élesen bírálta az önkényt, a közéleti tespedtséget, az udvar magyarellenes nemzetiségi lépéseit. Republikánusságának, egyéniségének és érveinek nem tudott igazán személyes hitelt adni, emiatt politikai pályája felemás, fölbehagyott volt. Igen nagy szorgalommal tevékenykedett a különböző egyletekben. 10. RATH KÁROLY: az MTA tagja, a vármegye levéltárnoka. Kmetty hadsegédeként vett részt a szabadságharcban, majd történetírói kedvtelésének élt. Ez utóbbi munkásságának kimagasló eredménye a Rómer Flórissal együtt szerkesztett Győri Történeti és Régészeti Füzetek 1—4. kötete. 1861-ben a közbizalom választja meg a megye levéltárosának, ahová 1867-ben ismét visszakerült. Szerény életvitel és gazdag tudományos munkálkodás jellemezte rövid életét, mindvégig megőrizve baloldali, nemzeti liberális szellemét. 11. SIMOR JÁNOS: győri megyés püspök, 1867-től Magyarország hercegprímása. Konzervatív gondolkodásában egyaránt helyet kapott a dinasztia és történelmi jogokra épülő magyar alkotmányos rend szolgálata. A megye 1861-es radikális fellépését — az októberi diploma adta kereteken belül — kellő megértéssel fogadta. Az 1865-ös országgyűlés felsőházában nagy hatású beszédben állt ki a kiegyezés mellett. Kimagasló szerepe volt a győri jogakadémia visszaállításában, kisdedóvó, iskolák, kórház létesítésében, egyházi műemlék épületek helyreállításában. 12. SZABÓ KÁLMÁN: a teljes liberális mozgalom megyei vezére, a megye „örökös" első alispánja, később főispán. A nemesi alkotmányos liberalizmus centrista vonalán elhelyezkedő politikus, aki többnyire a baloldallal való együttműködést választotta. 1848-ban, 1861-ben és 1867-ben első alispán, megfontoltsága és következetesen cselekvő magatartása következtében nagy tekintélyt szerzett magának. Péterházi kúriája volt a megyei alkotmányos viták központja, innét tartotta kezében a liberális közélet vezetését. Munkásságához kötődik a Győrvidéki Gazdasági Egylet megerősödése, s mint az egylet titkára elérte, hogy több ny.-dunántúli birtokos és pénztőkés regionális gazdasági érdekszövetsége jött létre az egylet keretei között. 13. Gr. VICZAYHEDER: Hédervár nagy műveltségű, széles látókörű, előretekintő birtokosa. Mint Széchenyi barátja, politikai elvekben és mentalitásban hasonlóan élt és gondolkodott. Uradalma az egyik legkorszerűbb „tőkésített" hazai gazdaság. A jobbágyfelszabadítást és a tagosítást az elsők között, példamutatóan oldotta meg. A földhitelintézetek egyik hazai kezdeményezője. Kerülte a nyílt politikai konfrontációt, a passzív rezintencia helyett a sokrétű cselekvés alternatíváját mutatta fel. Társadalmi és emberi tekintélye alapján lett 1868-ban főispán. 14. XÁNTUS JÁNOS: amerikai emigrációban élő, volt 48-as tüzértiszt. A provizórium idején többször is hazalátogatott, s éles (néha becsületsértő) vitát folytatott a kiegyezésre hajló jobboldallal. 48-as nemzeti-forradalmi szemlélete az emigrációs években „feldúsult" az angolszász típusú polgári demokrata elvekkel. 1864-ben megalakítja a rövid ideig működő Győri Demokrata Kört. Természettudományos munkálkodása mellett önzetlenül segítette Győr gazdasági vállalkozásait. 244
