Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tóth L.: Az alkotmányos liberalizmus belső vívódása és tagolódása a kiegyezés előtt Győr megyében (1861–1867)

szántság, néhol bosszúérzet a „történelmi juss" meg nem értettsége miatt. Lábhoz tett fegyverekkel vonultak vissza a megye aktív politikai rétegei a közéleti küzdelmektől, egyik szemüket azonban rajta tartották a provizórikus hatóságok vergődő-kínlódó küzdelmein. Úgy gondolkodtak, hogy „Az igazság most Walczert táncol",

11 de nem elérhetetlen az az idő, amikor majd a „csárdást ropja". Az alkotmányos tisztikar legexponáltabb személyiségei teljesen háttérbe vonultak (Kálóczy, Kozma), voltak, akik nem adták fel a gazdasági és az olvasóegyletben vállalt közéleti tisztségüket (Szabó Kálmán, Eöry Sándor). Az utóbbiak magatartása emlékeztetett az 1856 utáni, lassan kibontakozó, gazdasági-kulturális szerepet vállaló liberális helykeresésre. Zichy főispán visszahúzódott Oroszvárra birtokait igazgatni. Főispáni tiszteletdíját, a megszavazott évi 2100 forintot nem vette fel, még az utazásaival járó kiadásokat sem igényelte a megyei házipénztártól.

12 Az egyháziak a betegápolás, a népnevelés, a műemlékvédelem, a jótékonysági mozgalmak szervezése körül buzgólkodtak. Balogh főispán még 1861 decemberében megszervezte az új tisztikart. Kilencvenhat kérvény feküdt az asztalán, többek között volt honvédtiszteké (Schuszter Ignác, Ferenczy József, Csepy Pál), írnokoskodással tengődő jurátusoké és természetesen az 1861-ben mellőzött tisztviselőké. Nagy Endre szomorúan jegyezte meg lapjában, hogy „hivatalért folyamodókban nincs hiány, kis vármegyénk még egy másiknak is adhatna kölcsön".

13 Nem sok értéke volt Lippay Sándor javaslatának, mely szerint — pár héttel előtte — az alkotmányos hatóság tagjai hazaárulás vádját helyezték kilátásba azoknak, akik a provizórium alatt hivatalt fogadnak el. A kérvényeket látva azt kell mondani, hogy „felajánlkozás", illetve kisebb-nagyobb harc is volt a városi és megyei hatósági helyek megszerzésében. Balogh 213 1. kép Balogh Kornél, Längerer felvétele (Bécs, 1874) 2. kép Kálóczy Lajos, Simonyi felvétele (Pest, 1882)