Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

JEGYZETEK 1 Éri I. — Nagy L., — Nagybákay P. szerk., A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. Budapest, 1975. 1/278. 1. 2 A győri Xántus J. Múzeum céhgyűjteményében a legtöbb győri szervezet írásos emlékanyaga is, a céhlevelek mellett a jegyzőkönyvek, számadáskönyvek bejegyzései adnak információkat a zászlókkal kapcsolatban is. 3 Nagybákay P., Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhlámpák és egyéb céhjelvényes emlékek. A Veszprém megyei múzeumok közleményei 10/1971. 127—187. 1. 4 T. Knotik M, Zászlók restaurálásáról, Veszprém megyei múzeumok közi. 10/1971. 457—468. 1. 5 Nagybákay P., i. m. áttekinti a hazai céhes szerveződést megelőzd időszak zászlóhasználatát. 6 Bedy V., A 16. és 17. századbeli győri kalendás egyesületek. Győri Szemle (továbbiakban: GySz.) 1930. 162—173.1. Szávay Gy., Győr. Kiadta Győr Szab.Kir. Város Törvényhatósága, Győr, 1896. Közli Heister főkapitány 1713-as szabályrendeletét (177—182. 1.) 4. pont. Csizmadia A., A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941. 35-36.1. 7 Csupán a mészárosok 1581-es „rendtartása" — győri viszonylatban először — szabja meg a miseszolgáltatást és a körmeneteken való részvételt. Gecsényi L, Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében. Arrabona (A győri Xántus János Múzeum évkönyve) 21/1979. Győr, 1979. 150. 1. 8 Szíj-, nyereg-, pajzs-, lakatgyártók és csiszárok 1601-es (Nagyszombattól), ötvösök 1603-as (Pesttől) és csizmadiák 1604-es (Pozsonytól) céhlevele. Lásd Gecsényi L., i. m. 157—158. 1. 9 Az Ötvösök (1603-as) (közli Szávay Gy., i. m. 229—232. 1.), a csizmadiák 1604-es (XJM. Céh. 53.11.10.), a takácsok 1626-os (XJM. Céh. 54.4.3.) céhlevelében. 10 Bedy V, A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században (GySz. 1933. 147—161. 1.) IIA regiment-alattvaló vargamesterek számára kiadott céhlevélben W. Mannsfeldt várkapitány pontosan deklarálja a katonai hatóság önállóságát. (Közli: Szávay Gy., i. m. 232—236. 1.) 12 Bedy V., A győri székeskáptalan története. Győregyházmegyei Alap Nyomdája, Győr, 1938. Jeney E, A középkori Győr in: Győr — Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. 121—164. 1. 13 Bedy V, Győr katolikus vallásos életének múltja. Győregyházmegye múltjából V. rész. Győr, 1939. Szabady B, Győri kancellár-püspök, mint gazda a 17. században (GySz. 1931. 32—44. 1.) 14 Bánkuti I., A magyar céhek vallási szerepe a XVIII. században, in: Folia Archeologica XIV. 1962.181—187.1. 15 GySmL: 1. GyKHL FelvaUási jkv. 7. k. 365. 1. (idézi Gecsényi L., i. m. 154.1.) 16 Szabady B., i. m. közli a veszprémi káptalani levéltárban őrzött eredeti levél szövegét. 17 Jó példa erre Miksa herceg, várkapitánynak a kádárok számára adott privilégiuma (1643), mely a vallási előírások taglalásában túltett a káptalani céhleveleken. GySmL: 1. CAC. 31/5. (Dátán Cecília fordítása). 18 Bedy V, Győr város 16. és 17. századbeli lakossága vallás szerint. (GySz. 1934. 52—59. 1.) 19 Bánkuti /., i. m. cáfolja a polgári történészek idealista felfogását a kézművesek vallásosságáról. 20 Demkovits Á., Róm. kath. szertartástan. Szent István Társulat Könyvkiadója, Budapest, 1929. 97. 1. 21 SzádeczkyL., Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. Budapest, 1913. I. 28—29. 1. 22 Bálint S., Karácsony, Húsvét, Pünkösd, (továbbiakban: KHP.) Szent István Társulat Könyvkiadója Budapest, 1976. 346-362. 1. 23 Nagyfalusi L., Az Eucharísztia, Magyarország életforrása (1038—1938). in: A kalocsai Jézus Társasági érseki Szent István Gimnázium Értesítője az 1937/38. tanévben. Kalocsa 1938. 66—69.1. (Idézi: Bálint S., i. m. 351. 1.) 24 XJM. HD.77.3.1. A győri magyar vargalegények rendtartása, 1610. Lásd: Domonkos O., Céhkoszorú, céhkorona. Klny. a Népi Kultúra — népi társadalom IX. kötetéből. Akadémiai Kiadó, 1977. 217—240. 1. A témával kapcsolatban egy sor hazai és külföldi példáját közli a céhek felvonulásainak, körmeneteinek is. A 6. kép (232. 1.) a nürnbergi posztóscéh XVIII. századi felvonulásának jellegét illusztrálja. 25 GySmL:l. CAC. 31/5. 37. cikkely. 26 XJM. Céh. 54.2.1. 27 A molnárokén kívül az országos-kocsisok 1726-os céhlevelében (lsz. XJM. HD.72.32.15.) írta le a zászlókép témáját. 28 Kalmár J., Régi magyar fegyverek. Natura Budapest, 1971. V. rész: Zászlók (373—392.1.) 5., 9., 15. kép. 29 Bánkuty /., i. m. idézi a bajai takácsok 1761-es céhlevelét. 30 Uo. 31 Nagybákay R, i. m. utal az 1813. évi általános céhszabályzat XXX. artikulusára, mely „egy legény által könnyűszerrel vihető" méretben korlátozza a zászlók nagyságát. 32 Bánkuti I. ,i. m. utal a vallásos kötelezettségek anyagi következményeire. 203