Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

jellemzi a győri céhzászlók későbbi példányait, melyek korábbi képekről érezhető szakmai tudással és művészi igényességgel megfogalmazott költői gazdagságú, drámai erejű jelenetek után egyre inkább a kontrasztos, statikus védőszentábrázolás igénytelenebb módját választották. 8. A győri kádárok céhzászlója (1793) A győri kádárok 1643-ból származó céhlevele azon kivételek közé tartozik, amelyek — bár a várkapitánytól származnak — részletes vallási előírásokat tartalmaznak már a regiment-alattvaló iparosok számára is. A „katonákból, ezredtársakból és fegyverművesekből egyesült tisztes mesterei a kádár céhnek itt Győr császári fő-erődben" kiadott céhlevél előírja, hogy ,,egy mester vagy legény se mulassza el önkényesen Isten igéjét", és a védőszent, „szent Urbán napján vagy a főtemplomban, vagy pedig a ferences kolostorban — aszerint, hogy ügyei hogyan követelik meg és hozzák magukkal — tartozik megjelenni... és az ünnepet megülni". A harmadik cikkely a kántormisék előírását tartalmazza, a 37. fogalmazza meg a világi vagy egyházi hatóságok által elrendelt nyilvános körmeneteken, „különösen Űrnapján, valamint... ennek az erődnek visszafoglalása emlékére" tartott körmeneteken való részvétel kötelezettségét.

111 A processzión használatos zászlóról sem ebben, sem a csaknem változatlan szövegű teréziánus céhlevél 1756-os szövegében nem esett szó.

112 Feltételezhető ekkorra már a zászlókészítés a céhek természetes kötelessége lett. A kádárok piros damasztzászlaját a visszafogott díszítés jellemzi. A levéldíszekkel tagolt keretű ovális zászlóképen kívül csak a fecskefarok csúcsaiba írt néhány mesternév arany gót betűi dekorálják a felületet. (39. kép) A zászlóképek még iskolázott festőre vallanak, a dekoratív kompozíciók alakjai emlékeztetnek az 1782-es molnár és kovács céhzászló figuráira. A jobb oldali zászlóképen látható a céhpatrónus, Szt. Orbán pápa előírásos főpásztori öltözetben és felszereléssel. A fehér szakállú védőszent képét a mellette ábrázolt, hatalmas szőlőfürtöt tartó barokk angyalfigura azonosítja és jelenetté gazdagítja. Az ikonográfiái minták általános használata következtében — vagy a festő azonossága miatt — erős hasonlóságot mutat az említett zászlóképekkel, de felfedezheíő rokonság a Kleedorfer által jelzett nádorvárosi polgárház mennyezetképének télallegóriáján szereplő szakállas aggastyánnal is. A bal oldali zászlóképen a felhők közt trónoló koronás Madonna a Patrona Hungáriáé jellegzetes ikonográfiái beállításában látható, karjában a gyermek Jézus tipikus barokk puttó, hasonlít a molnárok céhzászlójának monstranciája mellett ábrázolt angyalokra.

113 A képek festőiségét még nem zavarja a beállítás merevsége, de a főalakokra koncentráló kompozíció már a későbbi zászlóképek egyszerűsödő megoldásaira utal. 9. A gyári német polgári kelmekészítő- és lenszövőmesterek céhzászlója (1798). A leltárkönyvi adatok a győr-szigeti takácsok céhzászlójaként kezelik, de a felfestett mesternevek (Ignatz Müller — 1788, Sebastian Masag — 1792, Leopold Einttelstrasser — 1793) a győri céh mesterkönyvében találhatók, tehát a győri céh zászlójának kell tekintenünk.

114 (1. kép) 173