Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók
A molnárok patrónusát megörökítő másik zászlókép abban az ikonográfiái gyakorlatban gyökerezik, amely a hívek félreértésétől tartva József pátriárka személyét inkább a Szent Család együttesében való ábrázolásban tartotta ildomosnak. 107 A védőszent választását József ácsmesteri foglalkozása indokolta, hiszen a korabeli molnármesterség meghatározó része volt a malomépítő, faipari munka, amint ez a remeklési előírásokból is kitűnik. Bár a szakma jellege a későbbiekben sem változott, a Győr környéki — elsősorban hajómalmokkal dolgozó — molnárság a későbbiekben Nepomuki Szt. János patronátusát választotta, miként a nagybajcsi és gönyűi céhek hagyományából ismert. A zászlókép vázlatszerű könnyedséggel ábrázolt jelenet, a szürke ruhába öltözött József egy ládán ül, mellette áll a hagyományos piros ruhába öltözött Mária, karján a kék köpenybe burkolt, dicsfénnyel övezett kis Jézussal. Az alakokat az egymásra fordított tekintet és összekulcsolt kezük fogja össze. Az arcok jellegzetes, kissé torz vonásai, akárcsak a túloldali kép angyalainál, a korabeli freskófestésnek a falképek távlati optikai változásait korrigáló torzításaira emlékeztetnek. Feltételezzük, hogy a zászlódamasztra közvetlenül felfestett kép egy templomfestő műhelyből került ki. 7. A gyári asztalosok céhzászlója (1788) A győri asztalosok az akkor még hozzájuk társult puskaágyműves mesterekkel a pozsonyi tanács által átadott 1622-es szabályzatot 1628-ban hagyatták jóvá a győri székeskáptalannal. Az eredetitől eltérően a káptalani megerősítés már előírásokat iktatott az átvett szöveghez, és a székesegyház számára teendő szolgálatot és a körmeneteken való részvételt meghatározta. 108 Az olajzöld selyemzászló 1788-ban készült, felületét a zászlókép köré és a fecskefarok csúcsaiba festett arany virágszálak díszítik. A zászlóoldalak dekorációja ezen kívül csak a rokokó keretes ovális zászlóképekre és az alájuk helyezett hasonló alakú mesterségjelvényekre szorítkozik. Ez utóbbiak fekete alapra festett, címerszerűen rendezett szerszámok, egyik oldalon a gyalu-derékszög-körzŐ, a másikon párhuzamvonó-bunkó-vésőpár ábrázolásával. (18 kép) A jobb oldali zászlókép a Madonnát ábrázolja, mintája az un. győri kegykép volt. A piktor nem a legendával övezett székesegyházi olajfestményt, hanem annak előképeként számításba vehető Merlen-metszet egy XVJU. századi változatát — feltehetően A. Zenger 1770 körül készült szentképét — vehette alapul. (25. kép) A bal oldali ovális kép a frigyládát ábrázolja a szentsátort jelző drapériák alatt. Az ószövetségi előírásoknak megfelelő tartozékokkal (kerubok, hordozórudak) ellátott, vonítás, barokk faragvánnyal díszített tárgy fölötti felhőben héber nyelvű rövid szöveg látható. A frigyláda a benne őrzött „Bizonyság" és az általa megtestesített „szövetség" révén a céhélet erkölcsi szellemének alapelemévé vált, sőt a céhládák által a mindennapi gyakorlatban is jelen volt. A ládakészítő iparosok céhzászlóján egyaránt kifejezője lett a testületi ideológiának és a szakmai jellegnek. Bálint Sándor adataiból ismerjük az úrnapi körmenetek prefigurációs értelmű frigyládajeleneteit, amely a molnárok monstranciát ábrázoló zászlóképéhez hasonlóan ezt a képet is az úrnapi rítushoz kapcsolja. 109 (38 kép) . Az asztalos céhzászló megjelenésében és a szentképeknek az ábrázolt tárgyra koncentráló dekoratív megfogalmazásában, valamint a korstílust jelző keretformák tekintetében az egri csapók és a takácsok 1790-ben készült zászlójával rokonítható. 110 Ez a dekorativitás 171
