Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

A céhzászló aranyozott, gyöngysoros gyűrűzéssel és aranyozott vájatolással díszített rúdjának aranyozott zászlócsúcsa külön figyelmet érdemel a rávésett mesterségjelvények miatt. A levél alakú zászlócsúcs szegélyét rocaille motívumos keretdísz kíséri, felül palmettás zárással. A belső mezőben egyik oldalon a hagyományos vargacímer változata: nyíllal átlőtt horgas orrú német csizma, ötágú leveles koronával borítva. A saru helyett szerepeltetett „stiefel" pontosan megfelel a zászlócsúcs készítési idejének (1782) és a német mesterek termékféleségeinek. A másik oldalra a magas szárú halászcsizma képét vésették. A készítés időpontja sajátosan összecseng a győri zászlókészítésben kiemelkedő évjárattal, melynek a türelmi rendelettel való összefüggését feltételeztük. A zászlócsúcs két oldalának vésete még megőrizte az akkori céh- és alcéhmester nevét is. (5. kép) 4. A győri patkolókovácsok céhzászlója (1782) A patkolókovácsok testületének hivatalos megalakulásáról nincs egyértelmű adatunk. A legények számára kiadott szabályzat Földes Imre céhmestertől származik, 1755-ből. Miután a céhzászlók tetemes költségeit egy legénytársulat nehezen vállalhatta, feltételezzük, hogy a patkolókovácsok esetében esetleg szabályzat nélkül, a szabadalmazott kovácscéh kebelében, de elkülönült csoportban működő kézművesekről van szó. Ezt igazolni látszik, hogy a patkolókovácsok saját pecséttel hitelesített tanulóleveleket adtak ki." A patkolókovácsok számára adott céhmesteri szabályzat a teréziánus kiváltságlevelek szellemében — nyilván az 1745-ös, kovácsoknak adott céhlevél mintájára — fogalmazta meg a vallási előírásokat, a céh zászlója alatti körmeneti részvételt. Ebben hangzik el a legények kötelességévé tett zászlóvivés és a gondatlanságból bekövetkező károk megtérítésének kötelezettsége. A patkolókovácsok zászlójának sajátossága a többitől eltérő színében is mintázott damasztszövés mellett a szegélydíszül alkalmazott fémszálas, virágmintás hímzés. Ez a tarkaság mentesítette a zászlókészítőket a további dekoráció alól, ugyanis e zászló két oldalán csupán a nagyméretű zászlókép, illetve ennek alsó ovális kivágásába szerkesztett zászlószöveg található. Egyedi a zászlókép elhelyezése: a — feltehetően másodlagos felhasználású — kétoldalas vászonra festett olajképet nem illesztették pontosan a zászlóanyaghoz, hanem szegélye szélesen húzódik még a kép keretén kívül is. Ezt a nagyobb vásznat varrták be a zászlódamasztba. (9. kép, 35. kép) A karéjosan záródó, egyenes oldalú képmező alul félkörben kivágott, piskóta alakú fehér mezőjében olvasható a céh német nyelvű megnevezése és a zászlószentelés 1782-es évszáma. A bal oldalon a céh védőszentjét, Szt. Eligiust ábrázolták.

100 A patrónus személye az eredetileg aranyműves, majd papi pályára lépett frank hitvalló, a szakmai rokonság alapján terjedt el nálunk is az aranyműves-, kovácscéhek körében. A kézenfekvő szakmai kapcsolat révén választották a győri patkolókovácsok védőszentjévé. A kép festője avatott kézzel, egy áhítatos tekintetű, arcát az égre fordító öreg, ősz szakállú püspököt rajzolt, teljes főpapi ornátusban. A védőszent köpenyének plasztikus redői mögött a háttér homályában egy kovácsműhely lópatkolási jelenete tűnik föl. A jobb oldali zászlóképen Mária barokkos beállítású alakja kapott helyet. A félig ülő, félig a gomolygó felhőkön térdelő nőalak a fej és a test ellenkező irányú mozgásával lendületessé váló figurája — derűs nyugalmat sugárzó arckifejezése ellenére — eltér az ikonográfia megszokott méltóságos Immaculatatípusaitól. A kép dinamikáját a köpeny szélkapott szárnyának lendülete fokozza. A festői 167