Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

az Ipartestület letétjeként az államosításkor, illetve további példányok őrzési helyükről, az újvárosi plébániatemplomból az 1960-as években. A rúdról leszerelhető — esetenként külön tárolt — zászlócsúcsok közül még a közel­múltban is gyarapodott a győri múzeum céhgyűjteménye az ácsok (1983-ban) és a kőműves­céh (1987-ben) előbukkant mesterségjelvényes emléke által. Ezek időálló anyaga megőrizte az elkallódott vagy állagában megromlott, megsemmisült céhzászlók emlékét is. A céhzászlók származási idejénél és az alapanyagul szolgáló textíliák múlandósága kapcsán már érintettük a tárgykörhöz tartozó emlékanyag sajátos helyzetét. Az idő és a kö­rülmények hatásaitól megkímélt, múzeumba került zászlóanyag állapota rendkívül aggasz­tó. Az anyag természete, a tárolási feltételek és lehetőségek nehézségei, valamint a restaurá­tori munka jellege következtében a céhzászlók a múzeumi gyűjtemények legkritikusabb darabjai. 82 A több évtizedes — esetenként a száz évet is meghaladó — használat után mú­zeumba került győri céhzászlók már az átvételkor is rossz állapotban voltak. Az egylapos, mindkét oldalán díszített típusok erős igénybevételnek voltak kitéve a szabad ég alatt rende­zett körmeneteken, temetéseken és a templomi raktározás során. A súlyos olajfestmények, a zászlóanyagra festett képek és szövegek az idő múlásával elősegítették a textilanyag kopá­sát, elöregedését, sérüléseit. Az elkopott vetülékfonalak okozta hasadások jól kirajzolják a zászlókhoz használt anyag szabásvonalát. Az időnként szükségessé vált felújítások még nélkülözték a restaurátori igényességet, csupán praktikus céllal készültek. A többnyire fel­tekert helyzetben tárolt, rúdon hagyott zászlók olajképei is siralmas állapotban vannak, fes­tékük lepergett, az alapvászon megtört, kihasadt. Különösen a zászlóanyagra közvetlenül festett képek és díszítés állaga veszélyes, melyek restaurálása egylapos zászlók esetében úgyszólván megoldhatatlan. 83 A zászlók használata korában végzett javításokon kívül a győri anyagban csupán né­hány állagmegóvási-restaurátori beavatkozás történt, elsősorban a kiállítási felhasználás ér­dekében végzett, kreplin hordozóanyagra való felerősítés és az ábrázolások felfrissítése for­májában. Ekkor egyúttal a tisztítási, konzerválási munkát is elvégezték. 84 ül. A GYŐRI MÚZEUM CÉHZÁSZLÓINAK KATALÓGUSA 1. A győri szabók céhzászlója (1762) A győri szabók szervezete a legkorábban alakult győri céhek közé tartozik. A szabóle­gények XVI. századi vallásos egylete feltételezi a szakmához tartozó mesterek működését. Első céhlevelük és pecsétnyomójuk 1568-ból való. 85 Vallásos tevékenységükre vonatkozó előírásokat csak a Mária Terézia-kori, 1742-es privilégiumokból ismerjük. 86 Ez a doku­mentum már a EQ. Károly uralkodásával megnyilvánuló állami beavatkozás nyomát viseli, szabálypontjai az uniformizáló törekvéseknek megfelelően a korabeli más szabályzatokhoz hasonló szerkesztésben és megfogalmazásban közlik az állami politika céljait szolgáló val­lási követelményeket. Meghatározzák, hogy „az egész Czéhbeli Mesterek, Legények, és Inassok tartozni fognak bé vett szokás szerint a Processiókon, nevezet szerint pedigh Úr napján megh jelenni és Czéhbeli Zászlójukkal az Oltári Szentséghet buzghó ájtatossággal és szép rendtartással ell késérni Templomra való érdemes Büntetés alatt..." A máso­dik artikulus a „Parochiális Ecclesiában" tartandó két szentmise (Szt. István király napja utáni vasárnap, illetve Boldogasszony fogantatása napján) szolgáltatásáról szól, a har­161

Next

/
Oldalképek
Tartalom