Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Z. Benkovisky P.–Gömöri J.–K. Kaus: Az álzsinegdíszes (Litzen)- kerámia kultúrájához tartozó sírleletek Nyugat-Magyarországon és Kelet-Ausztriában

részben az embercsontok felett helyezkedtek el, és a holttestek feletti és alatti földrétegben faszén is volt, ugyancsak kétségbe kell vonnunk Tömördy F. értelmezését, miszerint kettős sírral lenne dolgunk. Mindenesetre a csonttani vizsgálatok — a lovak és a vaddisznók kivételével — minden esetben egy anyaállat és egy fiatal állat szándékos eltemetése mellett szólnak. Az állítólagos kettős sír esetében — és az annál is inkább feltűnő, mivel az emberi temetkezéseknél is, ahogyan már említettük — egy felnőtt asszonyról és egy gyerekről van szó. Éppen ezért a rendelkezésünkre álló adatok Tömördy F. közlését a nagyhöflányi sírral kapcsolatban nem igazolják teljes mértékben, de nem is cáfolják. A tárgyalt nagyhöflányi leletegyüttes kerámiaanyagában a gyermeksír leletei, tehát a két vizsgált zsinórbenyomással díszített edény mellett még egy ugyancsak a Litzen-kerámia kultúrájához tartozó, valószínűleg tálból származó peremtöredék (4. kép 20) található. Lehetséges, hogy egy kisebb edény omphalosos fenéktöredéke is egy Litzen-kerámiás kultúrához tartozó korsócska része. (4. kép 17) A tárgyalt leletegyüttesből származó kerámiatöredékek nagy része a Magyarád (Mad'arovce)-Vëteïov kultúrkörrel, nevezetesen a Vetefov-kultúrával hozható kapcsolatba. Ez vonatkozik a párhuzamos és zegzug vonalakkal díszített cserepekre (4. kép 2.,7), amelynek előfutára az Aunjetitz-kultúra volt,

20 továbbá azokra a cserepekre, amelyeken vízszintes vagy függőleges irányban bekarcolt vonalak láthatók. (4. kép 3., 11)

2X A lefelé álló háromszögekkel díszített edény (4. kép 16),

22 az oldalán két bütyökkel ellátott peremtöredék (4. kép 21)™ az erősen profilált csésze, illetve tál (4. kép l),

u a plasztikus pálcával díszített oldaltöredék (4. kép 10)

25 és a vízszintesen levágott peremű kónikus edény (4. kép 8)

26 szintén ide sorolható. A nyelv alakú nyúlvánnyal ellátott oldaltöredék (4. kép 12) és a megtört vonalú rovátkolt oldaltöredék (4. kép 9) viszont fiatalabbnak látszik, és a középső vagy akár a késő bronzkorba tartozhat. A Magyarád (Mad'arovce)Vëtërov kultúrkör edénykészletében nyelv alakú dudorral rendelkező formák nincsenek, ellenben a megtört vonalú oldalmegoldás, rovátkolással, más edényformákról ismeretes.

27 Egy harang alakú edény pecsételt díszű töredéke ugyancsak kívül esik a cserepek többsége által meghatározott időkereteken. (4. kép 13) A nagyhöflányi állítólagos kettős sírban talált kerámiatöredékek tehát időrendjükben és régészeti kultúrák szerint egyaránt erősen eltérnek, legtöbbjük mégis a Veteíov-kultúrához tartozik, és mivel ilyen jellegű leletek a sírgödör láthatólag bolygatatlan agyagrétegéből is előkerültek, talán nem hibás az a föltevésünk, hogy mindkét nagyhöflányi emberi csontvázat, amelyek közül legalább a gyermeké Litzenkerámia kultúrájához köthető, a Vetefov-kultúra egyik lakógödrébe temették bele. A mattersburgi nagy edény (6. kép) egészen a díszítésbe menő részletekig megfelel a Litzen-kerámia kultúrája darufalvi településén talált egyik tárolóedénynek.

28 A nem kielégítő leletkörülmények miatt és annak a ténynek a következtében, hogy az edénnyel együtt talált juvenilis korú egyén csontváza, valamint állati csontok nem maradtak meg, pithostemetkezésről ebben az esetben kétség nélkül nem beszélhetünk. A Litzen-kerámia kultúrájához tartozó eddig talált sírok feltérképezése azt mutatja, hogy viszonylag szűk területen terjedtek el, melyet Ny-ról a Lajta, K-ről a Fertő tó D-i partvidéke határol, (7 kép) tehát ez megfelel annak a képnek, amelyet a telepekről származó és szórványleletek elterjedése alapján alkottunk a Litzen-kerámia kultúrájának É-i központi területéről.

29 A jelenlegi forrásanyag a tárgyalt kultúra temetkezési szokásainak beható vizsgálatát nem teszi lehetővé, mégis megállapíthatjuk, hogy a csontvázas temetkezés, a kerámiamel15