Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók
céhzászlóknak. 45 Az olajképeket primitív, provinciális alkotásoknak tekintik, jelentőségüket a védőszentek jellegzetes ikonográfiái ábrázolásában és népies-magyaros felfogásában jelölik meg. 46 Ez az értékítélet a XIX. századi győri anyagra is érvényes. Az egyébként gazdagon díszített, nem kevés költséggel előállított zászlók — néhány „jegyzett" piktor alkotását kivéve — valóban nélkülözik a művészi kvalitást. A korai, XVIII. századi példányok zászlóképei azonban elgondolkoztató minőségi különbséget mutatnak. A védőszenteket és bibliai jeleneteket ábrázoló alkotások kompozíciója, szín- és ecsetkezelése tanult mesterkézre vall. Bár a képeket nem szignálták, készítőiket ott sejtjük a századbeli — neves művészek irányítása alatt működő — templomdíszítő műhelyekben. Győrött a katolikus restauráció már a XVII. században, a Szt. Ignác-templom építésével lendületet adott a barokk művészet kibontakozásának. A XVIII. század közepétől egy sor egyházi létesítmény építése és díszítése, majd a székesegyház barokk szellemű újjáépítése jelzi az egyház által támogatott ideológiai törekvések erejét. A nagyarányú, a polgári építkezésekre is hatással levő egyházi kezdeményezések egy sor nagynevű mestert foglalkoztattak. 47 Alkotásaik minden bizonnyal hatással voltak a polgárság ízlésvilágára, igényességének elmélyülésére. A korban általános gyakorlat volt, hogy a nagy megrendeléseken tevékenykedő, rangos mesterek irányítása alatt álló műhelyek a polgárság számára is dolgoztak. 48 Az itt működő „kispiktorok" keze nyomát véljük felfedezni a neves művészek által szignált, de gyanúsan eltérő minőségű munkákban, ludjuk, hogy a műhelyvázlatok, melléktermékek olcsósága tette lehetővé sok környékbeli falusi plébániatemplom számára az új oltárképek megrendelését. Ismert, hogy ezek a névtelen piktorok többek között a zászlófestésből jutottak mellékjövedelemhez. 49 Valószínűleg túlzás lenne a zászlóképeket a Győrött foglalkoztatott nagy nevekhez kapcsolni, de a XVni. századi példányok kvalitása feltételezi hatásukat, a rangos minták követését. A zászlóképekhez mintául vett alkotások közül egyértelműen felismerhető az asztalosok zászlóján szereplő ún. győri kegyképhez használt Merlen-metszet egy — feltehetően. A. Zengertől származó — XVIII. századi változata. 50 Hasonlóság fedezhető fel a Szt. Eligius püspököt, illetve Szt. Orbán pápát ábrázoló kép és a Kleedorfer által jelzett nádorvárosi polgárház mennyezetfreskójának télallegóriája között. 51 (25—28. kép) E dolgozat célja természetesen nem lehet a győri nagy barokk építkezésekhez kapcsolódó festőműhelyek és neves mesterek hatásának és a zászlóképek eredetének, párhuzamainak vizsgálata. A XVIII. századi anyag minősége azonban figyelemre méltó, a zászlóképek mind a művészettörténeti feldolgozáshoz, mind ikonográfiái vizsgálódáshoz alkalmas adatokkal szolgálnak. A XIX. századi, feltehetően helyi festő kézművesektől származó zászlóképek érzékelhető minőségi visszaesésről tanúskodnak. Feltűnő a dekoratív jelleg előtérbe kerülése, a jelenetes kompozíciók egyalakos ábrázolásokra szűkülése. Egyértelmű a szakmai felkészültség alacsony foka, az anatómiai ismeretek hiánya, a rajzkészség és ecsetkezelés iskolázatlansága. Gyakran az ikonográfiái hagyományok ismeretének hiánya társul a készségbeli negatívumokhoz. A művészi színvonal hanyatlása azonban nem jelentette a céhek zászlókészítési kedvének csökkenését, hiszen éppen a céhrendszer utóvirágzásának következtében országszerte sok új céhzászlót csináltattak a mesterek. Ezek megjelenése, díszítése — ha elma155
