Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

zésű megoldásokig. Ez utóbbiak megnövelt felülete alkalmas a jelvényszerű ábrázolások befogadására. A zászlócsúcsok díszítésére a vésett keretdíszek, szakrális és szakmai szimbólumok szolgálnak. (3—8. kép) A céhzászlókat — mint egyházi rendezvényekhez tartozó kellékeket — a templomban, eredetileg a székesegyházban őrizték. A XIX. század közepétől több céh a mesterek többségének lakóhelyéhez tartozó — elsősorban az újvárosi — plébániatemplomban helyezte el zászlóját. Ezt igazolja, hogy a századunkban is funkcionáló darabok közül néhány 1960-ban, az újvárosi plébániatemplom oltára mögötti tárolóhelyről került elő

42 A másutt, pl. Veszprém megyében oly elterjedt zászlótartó vasaknak Győrben nincs nyoma. Sem a templomi tárolásnál, sem a körmeneti használatban nem alkalmazták. Környékünkön egyetlen, ma is látható példáját a nagybajcsi templomban találtuk, a helybéli molnártársulatnak az 1920-as években készült egyleti zászlójával. 2. Zászlószövegek, -ábrázolások A céhzászlók információkban leggazdagabb részletei a zászlóoldalak szövegei és ábrázolásai. A győri gyűjtemény példányainak díszítése egyöntetűen festett, a feliratok többsége arany- vagy ezüstbetűkkel készült. Előfordul a fekete színnel készült kontúrozás és szöveg is. A betűtípus általában álló nagybetű, a német nyelvű zászlószövegek olykor a nyomtatott gót betűs írás kisbetűit is alkalmazták. Ugyancsak kisbetűs folyóírással került a zászlóra a magyar lakatosok mesternévsora is. A szövegek a védőszent, illetve a zászlóképen ábrázolt bibliai jelenet kiemelt szereplőjének megnevezését a hozzá szóló fohász — esetenként rövidítéssel írt — szövegét, a céh-, illetve zászlótulajdonos szervezet megjelölését, valamint a céhmagisztrátus, illetve a tagság névsorát közlik. A zászlóképpel kapcsolatos megnevezés és fohász többnyire az ábrázolás fölött, a testület neve a kép alatt szerepel. A mesternevek szövegfoltja általában a képek mellé került. A feliratok nyelve — az etnikai vagy szakmai hagyományoknak megfelelően — magyar vagy német. A szűcsök magyar és német mestereket magába foglaló szervezetének megjelölése kétnyelvű. A csizmadiák 1840-ben felszentelt zászlójának később a fecskefarok csúcsaira került szövege megörökítette az ipartársulattá alakulás eseményét is.

43 Néhány céhzászlón — mint az asztalosok és az ismeretlen szervezet zászlóján — nincs felirat. A kádárokén csupán néhány mesternév olvasható, mely a zászlóképi ábrázolás egyébként meggyőző tartalmát megerősítve a meghatározást egyértelművé tette. A takácsok 1789-es zászlójának nyilvántartási adatait ugyancsak a mesternevek azonosításával korrigálhattuk. A zászlók írott információihoz sorolhatók az évszámok, melyek egy példány kivételével egyértelmű adatai a zászlókészítésnek. Az évszámok számjegyeit többnyire a céhcímerhez, mesterségjelvényekhez szerkesztették, a céh megnevezéséhez csatolták. Az ismeretlen céh és a magyar lakatosok zászlóján a zászlókép sarkaihoz osztották el a dátum számjegyeit. Meghatározási nehézséget csupán a magyar szabók XVDI. századi zászlója okozott, melynek évszámát — az egyértelmű beszerzési feljegyzések ellenére — a leltározáskor elírták. Az 1762-es évszámból a hatos félreérthető rövid nyúlványa miatt 1702-re tették a zászló ke146