Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók
teste tiszteletének napja. Eleinte csak a lüttichi egyházmegyében volt szokásban, VI. Orbán pápa 1264-ben terjesztette ki az egész anyaszentegyházra. 20 A pünkösdi ünnepkörhöz tartozó, Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön tartott ünnephez már a középkorban reprezentatív körmenet társult. Az úrnapi kultusz kibontakozása már a XIII. századtól nyomon követhető hazánkban is a Krisztus szent teste társulatok megalakulásával, melyek tevékenysége éppen e kultusz ápolása volt. 21 E vallásos egyletek, majd a szerzetesi iskolák diákjai és a céhek tűntek ki az egyre mozgalmasabbá váló precessziók rendezésében. A katolikus barokk restauráció a körmenetet a katolikus egyházhoz való tartozás megvallásának és kinyilvánításának ünnepélyes alkalmává emelte. 22 Bálint Sándor gazdag példatárát vonultatja fel az úrnapi kultusz, az oltáriszentség ünnepének dramatizált, misztériumjelenetekkel tarkított körmeneteinek. 23 A győri céhek többsége számára már a XVII. század kezdetén kötelezővé tették a körmeneten való részvételt, melynek során az istentiszteletről a virágokkal hintett úton a feldíszített oltárokhoz baldachin alatt vitt oltáriszentséget „szövétnekkel", virágkoszorúkkal ékesített fejű vargalegények és a többi céh mesterei, legényei kísérték. 24 A céhzászlók elrendelése után a felvonulás fényét a színes zászlók alatt vonuló szervezetek bizonyára nagyban emelték. A céhlevelek az űrnapján tartott processzión kívül a „szokott" körmenetek közt az úrnapit követő nyolcadik nap tartott alkalmat nevezték meg, majd 1643-ban a regimentalattvaló kádároknak a várkapitánytól származó szabályzata a vár felszabadulása évfordulóján tartott körmenetet is meghatározta. 25 A céhek számára előírt körmeneti zászló formájára a szigeti molnárcéh 1632-es privilégiumának leírásából következtethetünk. A Győr környéki folyóvizeken működő malmos gazdák és molnármesterek számára a földesúr, Sennyey püspök által kiadott szabályzat — egyéb vallási előírások mellett — meghatározta: „... az böchületes Molnár Czehnek egy Zászlója legyen, ezen Győri öregh Zentegyházban... mely Zazlo alat az Jámbor Keresztyén Molnár Gazdák elsőbbenis, az után penigh az Molnár mesterek tartozzanak minden Processioban jelen lenni, valamint az töb Czéhek is jelen vannak... az emiétet Zazlon egy felöl legyen irwa aranyos Monstrantia, más felöl penigh Szent Joseph képe és ábrázattya.. ." 26 A szabályzatban leírt zászló ábrázolásai megegyeznek az 1872-ben készített céhzászló képeivel, eszerint a XVEL században avatott céhzászlóinkat a XVIÜ. század második felétől ránk maradt emlékek előzményeinek tarthatjuk. A céhlevelek cikkelyei általában nem határozták meg a zászlóképek tartalmát, csupán elvétve utaltak a céh védőszentjének a zászlóra helyezendő képére. 27 Feltételezzük, hogy a hagyomány szerint kialakult, később a céhlevél által is megemlített céhpatrónus személyének a zászlóképre helyezése egyértelmű volt a mesterek számára. A céhzászlók mintájául szolgáló, a XVI. században elterjedt hadizászlók ugyancsak védőszenteket ábrázoltak zászlóképükön. 28 2. A zászlóhasználat elterjedése A spanyolországi örökösödési ábrándok meghiúsulása után az osztrák birodalom trónjára került VI. Károly — indíttatásánál fogva is — erőteljes katolikus szellemet hozott az államéletbe. Az ellenreformáció idején általánossá vált vallásosság az állami politika straté138
