Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)

információgazdag forrásokra, mint Wesselényi kiváló védője, Benyovszky Péter bezi gazdálkodását bemutató forrásokra. (MOL P. 47. 7. tétel) A közbirtokosok zselléreiről és a „subinquilinus" kategóriába foglalt béresekről, lakókról, zsidókról is ritkán kapunk információt. A zselléreket pl. a lótartás tiltása kapcsán, a zsidó községet közgyűlés elé terjesztett kérelmei tárgyalásakor (temető bővítése, húsmérés) említik forrásaink. 30 A tiltás csak a közterületekre vonatkozott, a birtokosok saját vetéseiket legeltethették. (1833. ü. 25.) A más kárára történő legeltetést a magánszférában is büntette a közbirtokosság. 31 A borjak csordájába a 2—3 éves tinók is beletartoztak. Az üszők a gulyával legeltek. (1828. IV. 26., 1829. IV. 12.) 32 A vészek nagyságát, a fertőzés veszélyességét jelzi: a Sopron vármegyei rendek 1828. dec. 6-án figyelmeztették Niczky János Vas megyei első alispánt, hogy Mosón és Győr megyék területén a szarvasmarhavész nagy mértéket öltött, kérték, hogy onnan megyéjébe jószágokat be ne eresszenek. MOL P. 430. Kisfaludy család levéltára 19. cs. Kisfaludy János iratai. 33 104 állatot fogadtak, naponta darabjáért 3 kr-t kaptak. 34 A tagosztály idején az ilyen visszaélések megszüntetésére a családok egyesülve, csőszeikkel próbálták visszatartatni a garázdálkodókat. 35 GyL Cumulusok 399/1758. 36 Cseh-Szombathy József a bőnyi vendégfogadót még egy zsidó ,,

Subarendator"nak kiadta, és ezzel megszegte a közbirtokosság azon rendeletét, mely megtiltotta az izraelitáknak a bőnyi nagyvendéglő bérletét. (1845. XU. 8.) 36/a a GyL Gyvm kgy jkv 1826/1437., Gyvm kgy ir 1826/1437. 37 GyL Gyvm kgy jkv 1819/267., 1828/150., Gyvm kgy ir 1819/267. 38 GyL Gyvm kgy jkv 1836 december (Karácsony) hava, 1837/323. GyL A bőnyi nemesi közbirtokosság közgyűléseinekjegyzőkönyve pl. 1836. XJJ. 11., XII. 21. A betyárok garázdálkodását megemlíti: Hunkár Antal emlékiratai. Közli: Lukinich I., Hadtörténelmi Közlemények 1926. 3. sz. 353—354. p. (A fenti 1836-os betyárveszedelemhez hasonló volt korábban az 1818-as is.) 39 Egyházi kérdésekre: Decsi, Széki 1890.16—18., 23—28., 38—39. p. Decsi presbitériumokra vonatkozó adatait egészítenénk csak ki, 1841. XII. 19-én új, 21 fős presbitérium alakult. 40 Az 1820-as években Győr megye egyes részein, pl. a Sokoróalján, sok gondot okozott a bábahiány. GyL Gyvm kgy jkv 1820/1655., 1821/159-160., 1821/234., 1826/1907., 1827/730., 1089., 1748. etc. 41 Vö.: Kállay 1983. 120-121. p. 42 Vö.: Fekete Nagy A., A levéltárak kialakulása=Levéltári Közlemények 1936. 32—33. p. 43 Decsi, Széki 1890. 34—35. p., Zay javaslatáról és politikai megítéléséről: Varga J., Helyét kereső Magyarország. Bp. 1982. 56-61. p. 44 Pesti Hírlap 1843. 247. sz. május 14. 45 A védegyleti mozgalom megyei pártolásáról: GyL Gyvm kgy jkv 1845/4., 1845/964., Gyvm kgy ir 1845/964., Balázs P., Az első győri iparműkiállítás 1846-ban. Adatok a győri ipar XIX. századi történetéhez=Arrabona 5. 1963. 249-275. p. 46 Bőnyben a hadnagy szerepéről nem sokat tudunk. Kerkápolyi József (1817. II. 7.) és Vincze Lajos (1819. V. 5.) neve mögött szerepelt a főhadnagyi titulus, és Németh Péteré után szintén csak egy alkalommal a hadnagyi. Valószínűen hatáskörtől mentes, tiszteletbeli tisztségek utolsó előfordulásaival találkozhattunk itt. Több más község élén hadnagy állott, pl. Szap curialis község élén is. GyL IV. A. 5. b. 3. Győr vármegye alispánjának iratai. Bírósági iratok. 1820. okt. 29. 47 Az igazgatói tanács összetétele: Az Iványos nemzetiségből Iványos Gergely, Kerkápolyi József, a Sáry nemzetségből Sáry István, Sáry Sámuel, a Győry nemzetségből Vincze Lajos, Vincze Ignác, a Nagy nemzetségből Nagy Sándor, ifj. Németh István, a Roboz nemzetségből Laky Gergely, Hamar György, a Kenessey nemzetségből Magyary István, Patonay Sámuel a Lossonczy nemzetségből Takó Sándor, Pap József 48 MOL P. 980. Capsa E. 1. 1761. ápr. 20. 49 Segédnótáriusok: Hangyásy Zsigmond (1826. V. 18.), Vincze Ignác (1827. V. 31.) 50 Amennyiben a jegyző nem került a deputációba, úgy annak tagjaiból neveztek ki egy főt az írásbeli munkák ellátására. 51 GyL Gyvm kgy ir 1843/2136. 52 Széchenyi /., Hitel. A Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok. Szerk. bev.: Iványi-Grünwald B., Bp. 1930. 20-21. p. 53 A juhtartás jövedelmezőségére, és méreteire a Győr megyei birtokosok gazdálkodásában, pl. MOL P. 47. 7. tétel 54 MOL P. 1928. a Bezerédy (ménfői) család levéltára. Vegyes iratok gyűjteménye 2. cs. 4. tétel. Községek iratai 1851. ápr. 4., 1859. ápr. 12., 1859. máj. 14., 1867. márc. 12., mára 20. 113