Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)
máznak: GyL IV. A. 1. a. Győr vármegye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei (Gyvm kgy jkv), IV. A. 1. c. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai (Gyvm kgy ir), XII. 1. b. a Győri Székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, Felvallási jegyzőkönyvek. 19 Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában I. k. Dunántúl. Szerk.: Felhő L, Bp. 1970. 118. p. 20 Danyi D —DávidZ, Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787. Bp. 1960. 60—61. p., Fényes E., Magyarország geographiai szótára. I. k. Pest, 1851. 165. p. A közbirtokos nemesség jogi összetételére csak 1800-as adatunk van, amit az alábbi táblázatban, a járás más községeivel egybevetve bocsátunk közzé. Az 1. sz. táblázat terminusaira 1.: Pálmány B., A magyar nemesség átrétegződése a kései feudalizmus századaiban=In: A magyar polgári átalkulás kérdései. Szerk. : Dénes Iván Z., Gergely A., Pajkossy G., Bp. 1984. 37-59. p. 1. sz. táblázat A pusztai járás nemességének rétegződése 1800-ban Település/Rétegeződés Birtokos Kurialista Birtoktalan Predialista Gönyű — — 1 — Bőny, Örkény és Alap 31 — 8 — Rétalap 2 16 11 Mezőörs — — 9 — Tápszentmiklós — — — 1 Asszony fa 2 18 — — Mindszent 8 — — — Pér - - 9 Töltéstava 5 — — — Ság, Sághalomalja — — 18 — Tobán, Váralja, Szentmárton — — 14 — Nagyécs — — 2 — Nagy-, Kis- és Káptalannyúl — — 1 — Nagybarát — — 8 — Kisbarát — — 24 — Csanak — — 5 — 21 Az 1787—1851 közötti időszak országos népességnövekedése 39%-os volt. Magyarország története 1790—1848. V/l. Főszerk.: Mérei Gy, Bp. 1980. 473. p. 22 A közbirtokosság mindazon mesteremberek letelepedését szívesen látta, akiknek foglalkozása a faluban még nem gyakoroltatott. így települt le a Sövényházáról jött Neszi József üvegmester is. (1844. D3. 24.) 23 A győri takácscéh többször is figyelmeztette a megyei tisztikart, hogy a falvakban a céhszabályokat áthágva avatnak legényeket mesterré. A győri céhek konzerváló törekvéseivel szemben a városi is olykor fellépett: Balázs P., A céhrendszer problémái Győrött a XEX. század első felében=Arrabona 17. 1975. 278—293. p. 24 GyL V. 2006. (b)l. Currensek könyve 1824-1834. 25 Egy 1843. évi határozat a református iskolát jelölte ki a közgyűlés helyének (1843. 1. 22.), de mivel többször a kocsmában jöttek össze, 1843 ül. 5-én visszaállították a régi szokást. 26 Bőny agiliséi: Démi Pál és fia Dániel. GyL Gyvm kgy ir 1822/1688. Az agilisek a bácsai praediális község önkormányzatában is helyet kaptak pl.: GyL IX. 256. A bácsai prediális nemesek székének iratai 1840. nov. 16., Lengyel A., Az egyházi nemesi község önkormányzata és igazgatása a feudalizmus alkonyán=In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk.: Bonis Gy, Degré A., Bp. 1971. 172. p. 27 Decsi B—Széki A., A bőnyi ev. ref. egyház története. Győr, 1890. (Továbbiakban: Decsi, Széki 1890.) 35. p. 28 GyL Gyvm kgy jkv 1819/1037., Gyvm kgy ir 1819/1037. MOL P. 483. 13. es. Fase. D. 1. 1819. máj. 27. 29 A közgyűléseken a közbirtokosok magángazdaságairól nem sok szó esett, csak más birtokosok kárára elkövetett hatalmaskodásokkor érintőlegesen említődtek fel. Az átnézett családi levéltárakban sem akadtunk eddig még oly 112
