Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)

perköltségek és az ügyvédi honorárium kezelésére a nemes birtokosok Németh Péter személyében külön pénztárost neveztek ki. (1837. XI. 27.) A nemesi közösség jogi képviseletével, az állandósított, belső pereket felvállaló ügyvéddel később foglalkozunk. A közbirtokosság által felfogadott emberek A szántók, legelők, rétek felügyeletére, az állatok meghatározott rend szerinti legeltetésére a csőszöknek kellett vigyázniuk. Az 1816-os rendszabály a felfogadás idejét Szent Györgytől (április 24.) 1 évig terjedően határozta meg, és a feladatok között a közös ingatlanok és kutak felügyelete mellett a birtokosok rétjeinek és terményeinek az őrzését is előírta. (1816. VI. 13.) Ez utóbb a családok csőszeinek feladatává vált. Létszámukat 1816-ban szállították le 3-ról 2 főre, de e szám a későbbiekben még gyakran változott. E változások mögött a compossessoratusi költségvetés egyensúlyra törekvése, majd a tagosztállyal a birtokosok csőszeinek előtérbe kerülése állott. Többször, külön az év jelentős részében árendálásra kerülő Gubadi-kúti rétre is fogadtak Szent Györgytől kaszálásig vagy az ugarolás végéig 1 csőszt. (1929. V. 7.) A csőszök felettese 1839-ig a mezőbíró volt, utána az igazgatótól kerültek közvetlenül függésbe. (1839. V. 12.) Bérüket részben pénzben a közös kasszából, részben terményben a közbirtokosoktól kapták.

64 Az évi fizetés nagysága, a két összetevő aránya a familia gazdasági helyzetének függvénye volt. Az 1830-as évek végén a fizetést kevesellve már senki sem akart elszegődni. E kényszerítő körülmény hatása alatt stabilizálták a fizetséget évi 50 vft-ban.

65 Az 1821-es végzésnek megfelelően a közbirtokosság három osztályba sorolt erdeire 1 erdőkerülő (erdőőr, erdőrnagy, jager) vigyázott két segédjével. (1833. II. 25. J

66 Ügyelnie kellett, hogy a „cselédek, napszámosok és zsellérek bugyorozására", rőzse és fagyűjtésére ne kerülhessen sor, és az erdőben járók csak az utakat használják. (1821. IV. 29.) A tagosítás idején fizetség ellenében a közbirtokosok egyéb, kisebb erdőbirtokait is ellenőrizhették. (1842. VH. 24.) Az erdőinspektor felügyelete alatt tevékenykedtek. Néha hatáskörüket túllépve a Gönyűre igyekvő őrletőket is megzálogozták, de őket ettől a molnárok panaszára a compossessoratus szigorúan eltiltotta. (1816. IX. 8.) Felfogadásuk mindig a közgyűlésben történt, fizetésüket 75 vft-ban vagy ennek megfelelő gabonában és lakás adásában határozták meg. A közös legelőkön kanászok, gulyások, csikósok — legtöbbször velük a pásztorok összefoglaló név alatt találkozhatunk — vigyáztak a közbirtokosok állataira. Ha a legeltetési határozatokat és végzéseket nem tartották be, úgy zálogokkal tartoztak, hasonlóan, mint a magángazdaságok pásztorai. (1814. V. 8., 1818. XII.) Fogadási idejük Vas és Sopron megyék statútumai nyomán a Szent György-naptól Szent György-napig tartó terminusban fogadtatott el, ezzel megváltoztatták az előző, a Szent Györgytől Szent Mihályig (április 24 .-szeptember 29.) terjedő fogadási időt. (1830. V 13.)

67 Bérük a csőszökéhez hasonlóan ingadozott.

68 A szőlők felvigyázására és részben a szőlőinspektor segítésére a közbirtokosság alkalomszerűen szőlőpásztort fogadott fel. A fentmaradt feljegyzések leginkább fizetetlenségüket említik. (1816. V. 4.)

09 Felfogadásuktól a húszas években elálltak, funkciójukat minden 103