Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Askercz É.: A Storno család Sopron, Bécsi utcai műterme
újraónozott zsanérjait és zárait soproni lakatostól vásárolták. Az ólomkarikás ablakok részint újak, a régiek származási helye ismeretlen. Az ablakok feletti mezőkben ifj. Storno Ferenc festette puttófriz látható. A galéria alsó részére indás, gótizáló faragványt függesztettek — az egyetlen gótikus stílusú részletet —, melyet id. Storno Ferenc tervei szerint Lapiez Antal faragott, s melyet eredetileg egy oltár számára terveztek és nem használtak föl. A bal oldali, erkélyszerűen használt ajtónyílás elé helyezett, valamint a jobb oldali lépcsőfeljárat vasrácsait Székesfehérvárott vásárolták. Ezek a püspöki rezidencia földszinti ablakainak eltávolított darabjai, melyeket ott dolgozván ifj. Storno Ferenc vásárolt és állított össze a mai helyén és rendben 12 . A galéria két tartópillérén balra Magyarország, jobbra Sopron címerét látjuk, két XVII. századi kartusban, melyek a garamszentbenedeki főoltárról valók. A mellvéden egy Aquileiában vásárolt római amfora áll. E sokféle helyről származó együttest olyan módon építették egybe, hogy az ebben a formában a századvégnek a német reneszánsz stílusról alkotott felfogását, a német reneszánsz stílusjegyeit tükrözi. Olyannyira, hogy szinte beleillik azokba a mintakönyvként használt könyvekbe, melyek e stílus tárgyait és berendezési sajátosságait ismertették; Jakob von Falke 13 és Georg Hirth 14 műveiről beszélünk elsősorban. E művek nemcsak a korszak megismertetésével foglalkoznak, de tartalmaznak bőségesen koruk polgárainak szóló tanácsokat is. E tanácsok arra vonatkoznak, hogyan lehet a modern ízlésnek is megfelelő berendezéseket reneszánsz stílusban tervezni, kialakítani. Tanácsaik a belső terek kialakítása mellett, a falborítások, mennyezetek, ajtók, ablakok, szőnyegek, függönyök kiválasztására, a lakások színvilágára, dekoratív elemeire egyaránt vonatkoznak. Céljuk, hogy olyan terek kialakítását szorgalmazzák, amelyek minél hívebben visszaidézik az akkor épp német nemzeti stílusnak választott német reneszánsz szellemét. Stornoék ismerték és használták ezeket a műveket, a könyvtárukban meglévő példányok tanúsága szerint. Már korábban, Fő téri házuk belső tereinek kialakítása idején, 1875-ben is ebben a szellemben készítették a mennyezeteket, zárt erkélyük kialakítását, ajtó és ablakborításaikat. A történeti stílusok ismerete és visszaidézése mindennapos tevékenységük volt. Igaz, restauráló munkáikban főleg román és gótikus stílusban dolgoztak a többnyire középkori templom-helyreállításokon. A sokféle helyről származó tárgyak új összefoglalás sa nem volt idegen a historizmus szellemétől, a kor ízlésvilágától. Már az 1830—40-es évek korai historizáló berendezéseire is jellemző, hogy egymás mellé állítanak eredeti és az eredeti szellemében készített tárgyakat, szabadon alkotnak eredeti részletek felhasználásával olyan tárgyakat, melyeket újonnan terveznek egy stílus szellemében 15 . Alkotnak olyan bútorokat, melyek a középkorban, vagy a reneszánszban még nem léteztek, melyek későbbi korok termékei, illetve a múlt század végének szükségleteit elégítik ki. Mindezek természetesen érvényesek az 1870—80-as évek historizmusára is. Stornoék bécsi kapcsolataik, német műveltségük révén tették magukévá ezeket a nézeteket, e stílust. Id. Storno Ferenc után fiai is elsajátították ezt a szellemet, iskoláikat Bécsben és Németországban folytatván. Hogy mennyire a korszellemnek megfelelően végezték tevékenységüket, arra talán utal az is, hogy mindig feljegyezték: tárgyaik, enteriőrjeik egyes darabjait honnan szerezték, igen gyakran olyan kitételekkel, honnan „mentették meg" a beépített régiségeket. Az új életre keltés eklekticizmusa pedig nem saját találmányuk. A műterem galériája alatti részt régi terv- és kiviteli rajzaik, levéltári gyűjteményük, saját levelezésük és szakkönyvtáruk elhelyezésére használták, e dolgok tárolására alkalmas modern bútorokkal berendezve. 78
